Milyen az új pécsi kultúrtérkép?

– Mit hozott a kultúrfővárosi esztendő?
– Pécs neve 2010-ben vastag betűkkel került fel Európa kulturális térképére. Jelzi ezt, hogy tízezer magyar, valamint ezernél több külföldi sajtómegjelenése volt a pécsi EKF-eseményeknek. Az autópálya révén nincsenek már megközelítési problémáink, a kulturális infrastruktúránk pedig egészében kicserélődött. Közel ötvenezer négyzetméternyi új kulturális tér született.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Fotó: Kiefer Béla
[/caption]

– Mikor fordult jó irányba a szekér?
– 2009. februárjában mérték a helybeliek véleményét a EKF előkészítettségéről, s az emberek 80 százaléka bukást várt. Eltelt egy év, ebből kilenc hónap Páva Zsolt polgármesteri irányításával, és 2010. februárjára 180 fokot fordult a helyzet, az emberek négyötöde már a sikerre voksolt.

– Akkor tehát most már minden egyenes?
– Gond akad épp elég. Egyáltalán nincs kitalálva hogy miként működjön a koncertközpont, a Zsolnay Kulturális Negyed. A hatástanulmányban megfogalmazott elképzelések rég nem érvényesek, miközben a megye is visszalépett több kulturális intézmény finanszírozásától. Páva Zsolttal egyformán gondolkodunk arról, hogy az új kulturális terek létrejöttével nem szabad teljesen kiüríteni a belvárost. Ám az sem megoldás, hogy minden megmarad, és az újak is működjenek. Ráadásul elemi érdekünk a Zsolnay Negyed bevezetése, a Kodály Központ gazdaságos működtetése. Bizonyos, hogy minden tér nem tartható meg, abban viszont érdekeltek vagyunk, hogy a Művészetek Házát, és benne az európai kisugárzással ténykedő Jelenkor folyóirat működését segítsük. Sok változatot letettünk a megye asztalára, bizakodom abban, hogy januárban találunk végleges megoldást a folytatásra.

– Ha már a pénznél tartunk, mi a helyzet a koncertközpont állami támogatásával?
– Ennél sokkal többért lobbiznak a baranyai országgyűlési képviselők, három nagy kérdésben is központi forrásokra várunk. A 2-2,5 milliárd forint értékű pécsi elkerülő út megvalósítására már szóbeli ígéretet kaptunk. Hasonló horderejű a bányászjáradék megvédése, mely másfél milliárdos tétel, és a térségben 1360 főt érint közvetlenül. A járadékot ugyanis a Gyurcsány-időszakban eltörölték, de a döntés bevezetését 2011. januárjáig elhalasztották. Azokról van szó, akik 40 százalékos egészségkárosodásuk nyomán a minimál nyugdíj háromszorosát kapják, havi 85500 forintot. Ha azonban januártól munkát vállalnak és 58 ezer forint bruttó bérnél többet keresnek, akkor ezt a kiegészítést elveszítik. Úgy gondolom, ennek a döntésnek az előkészítésével is jól állunk. A háromból a legkisebb tétel a Kodály Központ állami támogatása. Azzal érveltünk, hogy hiánypótló beruházás, határon átsugárzó feladatokkal. A 400 milliós kérésünket mindemellett valószínűleg elvetik, de februárban várhatóan törvényi hátteret dolgoznak ki az efféle nemzeti kulturális alapintézmények megsegítésére.

– Új intézmények és feladatok. Több pénz jut kultúrára ezentúl a városi költségvetésből?
– Erre nem látok esélyt. Ám hogy az EKF után a valós igényekhez igazíthassuk a város új kulturális intézményhálózatát, központi forrásokból 140 millió forint központi támogatást kapunk programok szervezésére.

– Mi lesz a megüresedő belvárosi épületekkel?
– Rengeteg kiváló amatőr együttesnek teremthetünk itt gyakorlási, fellépési lehetőséget.