A tájseb valóban nem szép látvány

Nos, tudni kell, hogy a külszíni bányák megnyitásakor az egyik feltétel az volt, hogy a majdani rekultivációra a nyereség meghatározott százalékát (ha jól emlékszem hatot) letétbe kell helyezni, az állam kezelésébe.

Ez a második világháború után történt, az úgynevezett liászprogram keretében. Tehát valóban jól látja a kedves olvasótársam a Mecsek oldalában ejtett tájseb csúnya mivoltát.

Az István-akna, a Rücker-akna és az ércbánya aknáit sikeresen visszaállították az eredeti állapotukba, illetve betömedékelték, de valóban a vasasi és a karolinai gödrökre már nem jutott forrás, ki tudja milyen okokból. Tehát az erre a munkára szakosodott vállalkozások munka nélkül maradtak, majd tönkrementek. A bányagödrök betemetésére így tehát semmi esély nincsen, ami lehet, hogy pont a Karolina külszíni fejtés esetében nem nagy baj, mert ott van kitakarva több százezer tonna szén, amit ugye robbantani sem kell, tehát könnyen kitermelhető – de egyelőre nincs piaca. Az előttem szóló olvasó ötletével mindenképpen egyetértek:ha az megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, valóban lehetne úgy hasznosítani, mint a Lauber homokbányát.