Tegyük rendbe a Halloween, Mindenszentek, Halottak napja hármasát

Nem is csoda, hogy már őseink is ilyenkor ünnepelték az eltávozottakat. Sok ősi kultúrában van hagyománya ennek az ünnepnek. Magyarországon főként a keresztény hagyományok szerinti megemlékezéseket tartjuk, de az utóbbi évtizedben egyre inkább meghonosodnak az angolszász hagyományai is az ünnepkörnek. Elég megosztó téma ez, sokan gondolják úgy, hogy nem méltó ünneplés az amerikai filmekből jól ismert Halloween. A másik tábor szerint pedig éppen hogy jó ilyen módon is megemlékezni a halálról. Nehéz állást foglalni, de tulajdonképpen nem is kell, hiszen három különböző napon tartott eseményről van szó. Nézzük is meg, hogy melyik nap miről emlékezünk meg tulajdonképpen.

Halloween – október 31

Ősi hagyományokra épülő pogány ünnep. Az angolszász területeken elterjedt hagyományokból, főleg az ősi kelta hitvilágból építkezik. Amerikába az 1800-as évekbe került, amikor sok elszegényedett ír vándorolt ki, és vitte magával a hagyományait. Az évszázadok során sok más kultúra is nyomát hagyta az ünnepen, így mára ókori római, nyugat-európai, kelta és dél-amerikai hagyományok ötvözete lett. De leginkább mégiscsak a kelták Samhain nevű ünnepére hasonlít – ami egyébként a kelta újév is – mely szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérve be akarnak költözni az élőkbe. De ha becsapjuk őket, azzal, hogy rémséges maskarákba bújunk, akkor nem veszik észre, hogy mi élők vagyunk, és megkímélnek. Innen a beöltözés hagyománya.

A Halloween bírálói rendszerint azt hozzák fel érvként, hogy a sötét lények – mint a boszorkányok, démonok, koboldok, kísértetek – dicsőítéséről szól ez az ünnep, a holtak tisztelete nélkül. Ez azonban nem igaz, éppen hogy fricskát mutat a sötét erőknek. És játékos módon közelíti meg a halált, nem elbagatellizálva, inkább csak könnyebben elfogadhatóvá téve az elkerülhetetlent.

Manapság már nálunk is tartanak Halloween ünnepségeket, bulikat. És sok helyen a gyerekek játsszák a „csokit vagy csalunk” játékot is. Amikor is jelmezekbe bújva járják a környék házait és cserébe a rémséges és ötletes öltözékért édességet kapnak.

Szokás ilyenkor mindenféle félelmetes dekorációval díszíteni a házakat is. Saját kezűleg is gyárthatunk pókhálót vagy csinálhatunk például gézzel betekert bábut múmiának. Faraghatunk töklámpásokat. De ha nem vagyunk kreatívok, akkor remek dekorációkat és kellékeket tudunk venni készen. A nagy áruházláncok felkészülnek bőséges kínálattal erre az időszakra. A Penny újságban például mindenféle halloween-i édességeket láthatunk, de találunk félelmetes maszkokat és rémséges partikellékeket is.

Mindenszentek – november 1.

A Mindenszentek egy római katolikus ünnep. Valamikor a hetedik század környékén alakult ki. Valamennyi elhunyt katolikus szentet ünnepeljük ilyenkor. Európai országokban az a szokás ilyenkor, hogy az emberek meglátogatják elhunyt szeretteik sírját, akár a távoliakat is, és rendbe teszik, felvirágozzák azt. Sokan ilyenkor látogatnak el távolabb élő rokonaikhoz, együtt mennek ki a temetőbe, együtt emlékeznek az elhunyt szeretteikre. A temetők már ekkor színpompásak, és a korán beköszöntő esti sötétben úgy világítanak a mécsesek, mint a csillagok.

Nem csak Európában tartják ezt az ünnepet, hiszen a katolicizmus más kontinensen is terjedt. Mexikóban is ezekben a napokban van a Día de los Muertos ünnepet. Itt is a halottjaikról emlékeznek meg, de egészen máshogy. Vidám tánccal, zenével, lakomával és virrasztással a síroknál.

Nem kell viszont messzire menni, ha furcsa elgondolásokat, szokásokat keresünk november elsejével kapcsolatban. A halottaknak megterítettek az élők mellé az asztalnál. Nem szabadott földmunkát végezni november elsején, mert úgy hitték, megzavarják ezzel a munkával a porrá lett holtak nyugalmát, s valaki meghal az élők közül. A varrást is kerülni kellett, “hiszen” minden öltéssel a halottak testét szurkálták.

Halottak napja – november 2

A halottak napja szintén keresztény ünnep. Eredetileg a már elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, vagyis a tisztítótűzben lévő lelkek ünnepléséről szól. De ma már nem csak a katolikusok körében népszerű. Felekezettől függetlenül látogatják ilyenkor a temetőket az emberek, sőt, a vallást nem gyakorlók is megemlékeznek halottaikról ezen a napon. Vannak, akik nem látogatnak ki temetőbe, de otthon gyújtanak gyertyát ilyenkor.

A temetői gyertyagyújtásra általában a kora esti órákban érkeznek az emberek. Ekkor a legszebb a sok kis láng látványa. Régi babona szerint ilyenkor azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája. A népi hiedelem szerint az fog előbb meghalni, akinek előbb elalszik a lángja. Régi hiedelem még az is, hogy azért gyújtunk ilyenkor gyertyát, hogy a tévelygő lelkeknek legyen hol melegednie, valamint segítsen nekik visszatalálni és nyugalomra lelni.

Bárhogyan is emlékezünk halottainkra, a lényeg úgyis az, hogy megtesszük. Hogy nem tűntek el szeretteink nyomtalanul. Hogy valódi értékeket és hagyományokat hagytak ránk, amiket mi is átadunk a gyerekeinknek, és a világ így szép.