Legendás zenék, csodás együttestől - Hamar Zsolt és a Morvai Filharmonikusok népszerű cseh válogatással érkezik

– Mióta vezető karmester Olomoucban, és mit érdemes tudnunk a városról?

– Talán hogy Alamóc a magyar neve Morvaország egykori fővárosának, mely Brno ás Ostrava között található félúton. Volt itt néhány magyar vonatkozású történelmi esemény is, például itt kiáltották ki cseh királlyá Hunyadi Mátyást, a helyszínét jelentő templom pedig ma is áll.

– Ha végigfutunk a pályafutásán több 100-200 ezres várost találunk, Padovától Pécsen és Wiesbadenen át Olomoucig. Véletlen ez?

– Szerintem nem, másrészt nem csak ekkora városokhoz kötődöm, Budapestet, Zürichet például nem lehet idesorolni, ahol ugyancsak hosszú éveket töltöttem. Mindenesetre a pár százezres városokban több az esély arra, hogy valamiféle zenei mikroklíma alakuljon ki, ahol ugyanaz a kör jár hangversenyekre és kialakul egyfajta egymásrautaltság hallgató és előadó között. Ezt hangulatot és légkört pedig nagyon kedvelem és igen jól érzem magam benne.

– Az operajáték örökös része a munkásságának. Mennyire működik ez Csehországban?

– Saját opera tagozata és zenekara van az olomouci színháznak. Ám mostanában szó van róla, hogy a két együttest egymás erősítésére összevonják.

– Miként állt össze a Smetana, Josef Suk, Dvořák műsor?

– Ismert közkedvelt cseh műveket akartunk bemutatni. Gondolom, Smetana Az Eladott menyasszony operáját, melynek a nyitányát játsszuk, és Dvořák. VII. szimfóniáját nem kell hosszasan méltatnom, hiszen jól ismerik mindkettőt az egész világon. Annyit azonban elmondanék a történelmi párhuzam végett, hogy miként Magyarországon, úgy Csehországban is központi kérdés volt a XIX. század elejétől a nemzeti zenei tradíciókat az európai mainstreammel organikusan ötvözni. Nálunk ennek Erkel Ferenc volt az élharcosa, a cseheknél Smetana. Róla pedig tudni kell, hogy rendkívül virtuóz, jó zenei adottságokkal rendelkező zeneszerző volt, aki igen magas szinten valósította meg a cseh-európai hagyományok zenei ötvözését. Itt jegyezném meg, hogy az Eladott menyaszonyban van egy rész, melyből a legtöbb helyen kihúznak egy ütemet, mert kevésbé passzol az európai zenei gondolkodáshoz. Mi viszont most az eredeti, autentikus változatot adjuk elő. Látni kell továbbá azt is, hogy Smetana zenéjében a folklór hatások nem azonosak a Kodály, Bartók féle építkezéssel. A mi népzenénk a XX. század elején érintetlen kincsesbánya volt, a cseh folklórra viszont az ország nyitottabb elhelyezkedése révén érzékelhetően hatással volt már addigra az európai muzsika.

– Dvořák VII. szimfóniája is szerepel a programban. Mit kell tudni erről a műről?

– Miként Beethoven, Dvořák is kilenc szimfóniát írt, melyből a IX. a közismert Újvilág szimfónia (a napokban ezt is hallhatjuk majd a Pannon Filharmonikusoktól). Szakmai tény továbbá, hogy Dvorák pályája állandó fejlődés, ezen belül az első hat szimfóniáját követően a hetedik jelentős minőségi ugrást hozott. A cseh zeneszerző éppen ezzel a szimfóniájával írta be magát a szűk európai elitbe. Amikor például Brahms ezt a művét meghallgatta, úgy fogalmazott, hogy ő sem tudta volna jobban megalkotni. Ebben ugyanis minden benne van, ami az akkori európai zeneszerzés sajátja. Másrészt főhajtás ez Brahmsnak, Wagnernek is, konkrétan a híres Trisztán-akkordot is tartalmazza.

– Josef Suk műve pedig főhajtás az apósa, Dvořák előtt?

– Egyáltalán nem, ez egy önálló, kiemelkedő alkotás. Ismertem korábban már Suk munkásságát, de talán nem elég jól, mert ez a darab nekem óriási és igen kellemes meglepetést okozott. Rácsodálkozást és hatalmas élményt, mert élete fő műve abszolút remekmű, tele van jó ötletekkel, profi zeneszerzés-technikai megoldásokkal. De szólnom kell Ivan Ženatýról is, aki fantasztikus hegedűs. Ezt a művet előadtuk már együtt és azt hiszem, a világon nincs senki, aki nála jobban eljátszaná.

– Másfél éve dirigálja a Morvai Filharmonikusokat. Melyek a zenekar erényei?

– Nagy ajándék volt számomra a pandémia kellős közepén, amikor a legtöbb karmester inkább elvesztette az állását, hogy engem mégis felkértek a vezetésükre. Gyorsan egymásra találtunk és nagyon nem bántam meg, hogy vállaltam, mert fantasztikus, igen sokra hivatott együttes, sok gyönyörű pillanatot éltem már meg velük.

– Olomouc Pécs testvérvárosa. A Pannon Filharmonikusok adott már kint koncertet?

– Még nem, de létező terv, hogy egymást a továbbiakban gyakrabban meglátogatjuk. Úgy jött ki a lépés, hogy mi kezdünk most Pécsett, a Kodály Központban. Annál is inkább, mert a 2024-es esztendő a zene éve Csehországban, visszük a jó hírét mindenfelé a neves cseh zeneszerzőknek. Ugyanis Smetana idén 200 éve született, Dvořák pedig 120 esztendeje halt meg. A tárgyalások ugyanakkor már megkezdődtek a pécsi zenekar vendégszerepléséről.

– Apropó, Pannon Filharmonikusok.  Említette nemrégiben, hogy folyamatosan nyomon követi a pécsi zenekar előmenetelét. Hogy látja, az együttes tudja tartani azt a fejlődési ívet, amit Horváth Zsolttal az első tíz év során kialakítottak, amíg a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere volt?

– Én továbbra is úgy vélem, nagyon jó úton járnak. Bogányi Tibor nagyszerű ötlet volt a vezetésükre, mert kiváló, tehetséges karmester, és az volt Varga Gilbert is, aki elképesztő szakmai tudással rendelkezik és kérlelhetetlenül precíz a munkában. Kesselyák Gergelynél pedig szerintem választani sem lehetett volna alkalmasabb vezető karmestert. Egyébként osztálytársak voltunk a karmesterképzőn, és nagyon egyformán gondolkodunk a komolyzenéről. S drukkolok neki, hogy Pécsett vele valóban fellendüljön az operajáték, ez ugyanis régóta Achilles-pontja a pécsi kulturális életnek. Mindemellett azt is látom, hogy most nagyon nehéz dolga van annak a zenekarnak, aki Magyarországon komoly fejlődési pályát szeretne végigjárni. Erre jelenleg  nemigen kedveznek a lehetőségek és a jövő sem látszik biztatóbbnak.

A hangversenyről és a jegyvásárlásról további részletek találhatók az alábbi oldalon: https://www.pfz.hu/koncert/1807/hamar-zsolt-es-a-morvai-filharmonikusok-hangversenye