Lenyűgöznek mindenkit a megrajzolt tojások

Nem igazán szeretek festeni, de rajzolni sem. Nem az én területem a művészet ezen ága. Ezt jómagam már az általános iskolában tudtam. Nem meglepő így, hogy a húsvét közeledtével a tojásfestés sem igazán nyer meg magának, csak annyira, hogy veszek por alapú tojásfestéket, vízbe szórom, öntök hozzá kis ecetet, majd szépen hagyom állni benne a főtt tojásokat. Tettem kísérletet az ehető alapanyagokkal megfestett tojások elkészítésére, de a végeredmény nem lett valami mesés, így maradok a jól bevált módszernél.

Ez eddig a főtt tojás festés művészete, viszont ahhoz nagyobb kreativitásra és aprólékosságra van szükség, amikor kifújt tojást festünk. Otthon gyerekként minden húsvétkor festettünk tojásokat, amelyek némelyike még ma is kikerül díszként a barkára vagy aranyesőre. De nem fogok hazudni, nagyon nem a festés részét kedveltem ennek a műveltnek, hanem a tojás kifújását.

Kezdetben édesanyám volt az, aki egy kis szeggel lyukat ütött a tojásokba, majd kifújta belőle a sárgáját és a fehérjét, hogy aztán neki álljuk kifesteni őket, de pár évvel később már miénk volt a pályája fújás terén is.

Mindig lenyűgöztek és lenyűgöznek – lehet van benne egy kis irigység – azok a festett tojások, amelyeknek a mintája alaposan, aprólékosan el van készítve. Igazi műalkotások, de mindig felteszem magamnak a kérdést: Ezt hogyan?

Még szerencse, hogy egyre több, ezt a hagyományunkat is őrző programot szerveznek Pécsen, ahol választ kaphatunk erre a kérdésre, és a festés végére talán mindenki, még a magát kreatívnak nem gondolók is, olyan alkotással távoznak, amire büszkék.