A mohácsi csata által érintett település maradványait találták meg

A Majsi Kulturális Napok keretében a Mohács 500, a Janus Pannonius Múzeum csatatérkutatási programja Majs, Sátorhely, Nagynyárád, és Kölked térségében címmel rendeztek történeti délutánt Majson. A csatával kapcsolatos előadások mellett a kutatók többek között a program 2009 és 2018 közt elért eredményeit, és a jövőbeni terveiket is ismertették.

A program egyben a harmadik majsi fémkeresős hétvége nyitó eseménye is volt, mely előtt a feltételezett csatatéren helyszínbejárással, fémkeresős kutatásban való részvétellel és eddig még ki nem állított leletek bemutatásával várták a sajtó képviselőit.

Mint azt Bertók Gábor, a múzeum régésze elmondta, a kutatók nagy része a Majs mellett található sík területet számítja az 1526-os mohácsi csata helyszínének. – Elkezdtünk egy kutatási programot 2009-ben, amelynek a magterülete egy késő középkori településnyom volt. Azért fontos ez a nyom, mert az egyik legrészletesebb forrás az ütközetről Brodarics István királyi kancellár leírása, aki részt vett az ütközetben, és ő egy földrajzi jellegű ismertetésben megemlékezik egy településről – fogalmazott a régész. A régészeknek ezen írott források nagy segítséget jelentenek, ezek alapján is dolgoznak.

A kutatás kezdetekor a településnyomot próbálták feltérképezni, a feltételezett területeken a felszínen gyűjtöttek leleteket. A kerámiagyűjtést két kisebb sávban végezték. A kutatás következő lépéseként 2016 tavaszán egy múzeumkedvelő csoporttal elkezdték fémkeresőkkel pásztázni a területet. Az azóta eltelt két és fél év alatt az átvizsgált nagyjából 70 hektáros területen már 2533-ra bővült a helyszínen végzett fémkeresős bejárásokon gyűjtött tárgyak száma. Az összegyűjtött tárgyakat hivatalosan most mutatták be először a sajtó képviselőinek. Melyek között az őskortól a római koron át napjainkig mondhatni minden korszak megtalálható. Bertók Gábor elmondása szerint ennek körülbelül tíz százaléka hadilelet.

A bemutatott érdekességek között egy bárdot és egy eke tartozékait is láthattuk. A régészek szerint ezeknek előfordulási helye nincs messze attól a területtől, amely nyomai alapján akár Földvár falu is lehetett, nem elképzelhetetlen, hogy a vastárgyakat közvetlenül a csatát megelőzően rejtették el a menekülő lakosok.

A napokban nem készülnek bejelentésre

A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói idén azonosították az 1526-os mohácsi csata után, a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét is. A „Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és emlékezet” című projektet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma alkotta kutatócsoport valósítja meg. Mint arról a kutatás vezetői dr. Fodor Pál és dr. Pap Norbert projekt honlapján szereplő nyilatkozatban tájékoztatást adtak, a csatával kapcsolatos bármiféle friss bejelentés a kutatócsoport tagjainak részvétele nélkül történik. A vizsgálataik végzése folyamatos, az eredményeket pedig a tudományos publikálás szabályai szerint közlik.