BAMA

Tizenöt éve , 1994. február 1-jén tartották az első tanítási napot a pécsi Gandhi Gimnáziumban. Az iskolába akkor 79-en jelentkeztek, közülük a sikeres felvételit követően 56-an kezdhették meg tanulmányaikat. Ma több mint 250 tanuló jár az időközben egy újabb épülettel és korszerű sportcsarnokkal is kibővített intézménybe. Minden évben csaknem közel kétszeres a túljelentkezés: eddig a tanulási képességeket – nem a lexikális tudást – felmérő felvételi alapján szelektáltak, idéntől azonban a hozott iskolai átlagok alapján dől majd el, kik azok, akiket felvesznek.

Az akkor még Gandhi Alapítvány, ma már közalapítvány által működtetett iskola 15 évvel ezelőtt azért indult, hogy azok a tehetséges cigány és nem cigány fiatalok is nekivághassanak az érettségi megszerzésének, akik szociális helyzetük miatt nehezen vállalnák a továbbtanulás terheit, mégis szeretnének magasabb képzettséghez jutni.

A célkitűzés azóta sem változott: a diákok szinte száz százaléka roma származású, többségük igen nehéz anyagi körülmények közt élő családokból érkezik. A gyerekek döntő többsége az iskola kollégiumának lakója – tankönyvekért, lakhatásért nem kell fizetniük, tanulmányi eredményeik alapján a hazautazásokhoz anyagi támogatást kapnak. Mindössze az étkezés az, amire a családoknak áldozniuk kell – azonban ezek a térítési díjak is kedvezményesek.
Minden évben két olyan osztály indul, amelynek minden tanulója részese az Arany János Kollégiumi Programnak – ők halmozottan hátrányos helyzetűek, akiknek szülei általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek. 

Az iskola pedagógusai évente főként Baranya, Tolna és Somogy megyében iskoláról iskolára járva feltérképezik azokat a gyerekeket, akik kedvet éreznek a gimnáziumhoz és vállalják, hogy nemzetiségi tantárgyakat is tanulnak. A cigány kisebbségi népismeret, a beás és a lovári nyelvek kötelező tantárgyak. Szegregációról szó nincs, hiszen a cigány származás a felvételnél egyáltalán nem kitétel. Az iskola kiemelt hangsúlyt fektet a gyerekek társadalmi integrációjára, speciális pedagógiai módszerekkel igyekeznek felkészíteni őket arra, hogy később egyedül is megállják helyüket az életben.

– A végzősök minden évben szinte kivétel nélkül jelentkeznek egyetemre, főiskolára, vagy más szakképzésen folytatják tanulmányaikat – hangsúlyozta Csovcsics Erika, az iskola igazgatója. A korábbi tanulók közt óvónő, pedagógus, szociális munkás végzettségű diákok is vannak szép számmal, idén pedig többen lesznek, akik a jogi illetve a közgazdaságtudományi egyetemre felvételiznek.

Míg az 1994-ben indult évfolyamot csak 18 diák fejezte be sikeresen, addig mára már csak a gyerekek legfeljebb harmada az, aki nem jut el az érettségiig. Többnyire nem a képességeikkel vagy tanulmányi eredményeikkel van a gond: szinte minden évben van olyan kislány, aki például babát vár és ezért költözik haza. Sok esetben pedig az otthoni körülmények követelik meg azt, hogy tanulás helyett inkább munkába álljanak. Közülük azonban akadnak, akik a nemrég indult felnőttképzésben megjelennek és munka mellett szerzik meg az érettségi bizonyítványt.