Sokba került volna a szanálás, ezért új városrész épült

Nagy horderejű célt tűzött ki maga elé a párt és a kormányzat az 1960-ban meghirdetett 15 éves lakásépítési terv keretében, ugyanis ez idő alatt jelentősen csökkenteni szerették volna az országban a kialakult lakáshiányt és a meglévő ingatlanállomány zsúfoltságát. Ennek érdekében az volt a koncepció elsődleges célja, hogy 1975-ig országosan több mint egymillió lakást építsenek.

A program nem volt egyedülálló hazánkban, ugyanis egész Kelet-Európában végigsöpört a hullám, azonban a koncepció milyensége váltakozó volt. A terveknek köszönhetően a megszokott egyszobás, illetve másfél szobás lakások helyett a kétszobás lakás (48 négyzetméter) lett az átlag, ráadásul az építészek is jól jártak, hiszen terveket adaptálhattak, amivel sokat spórolhattak.

Kezdetben négy csapásirány volt: Újmecsekalja, a meszesi lakótelep, a Diós dűlő és a déli városrész építése. Történt egy kisebb változás 1963-ban, ugyanis 17 204 lakást szerettek volna Pécsett felépíteni, azonban az építésügyi minisztérium úgy döntött, hogy növelni kell a számokat, így 27 830 lakás felépítését tűzték ki célul. Ehhez szükség volt olyan területek feltárására, melyeket korábban gazdaságtalannak ítéltek, vagy állapota alapján nem átépítendőnek. Ilyen volt a szigeti városrész és a budai városrész is.

Az 1970-es évekig masszívan az állami pénzekből domináltak a lakásépítkezések, majd belátták, hogy ezáltal adósságspirálba kerülhet az állam, így sokkal több lakás és ház épült magánerőből. A lakásépítkezés 1957 és 1975 között nagyjából kiegyenlített volt, csak a kész épületek átadásának időpontját tolták át olykor a következő esztendőre, emiatt vannak kisebb-nagyobb kilengések a statisztikában.

Az eredményeket látva kiderül, hogy Uránvárosban 6258 lakás készült el 1956–1975 között, és a paneltechnológiának köszönhetően majdnem háromnegyede kétszobás lakás. A déli városrész több ütemben készült el, így nagyjából 2200 lakás épült meg 1955-től 1981-ig. A szigeti városrészt szanálni szerették volna, de ezt végül elvetették, így 3782 lakásos lakóteleppé alakult 1966–1976 között. A Lvov-Kertváros építése 1972–1977-ben zajlott le. Ennek munkálata 1966-ban került napirendre, azonban túl drágának ítélték meg a terület közművesítését, de mivel a szanálás még költségesebb lett volna, így mégiscsak a vezetékhálózatok kiépítése mellett döntöttek, és elkezdték építeni a városrészt, ahol majdnem fele-fele arányban jelentek meg a két-, illetve többszobás lakások, összesen 4190 darab.