Iparűzési adó: Pécs a sereghajtó a százezres városok között

Elsősorban az ellenzéki politikai vezetésű városok kiáltottak egyenesen önkormányzat-kivéreztetést, amikor a Kormány 2020 végén a pandémia miatt felére csökkentette a kisvállalkozások iparűzési adóját. Ám a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKI) államkincstári és KSH-adatokból készített friss elemzése nemhogy vérfürdőt nem igazol, sőt! Összességében némileg valóban csökkent az összeg, de több nagyvárosunkban mégis rekordot jelentő, vagy legalább a korábbi évekénél több pénz folyt be a kasszákba.

Így a baranyai megyeszékhelyen is, ahol a kétmilliárdos állami dotáció nélkül is 8,55 milliárdra rúgott a végösszeg. Az önkormányzat eredetileg 6,8 milliárddal kalkulált, ezt később 7,9-re emelte; a tények ehhez képest a tervezet 108 százalékos túlteljesítését mutatják.

Ám az örömöt árnyalhatja, ha a hasonló méretű városokkal állítjuk párhuzamba a pécsi számokat. A statisztika szinte mindenütt hasonló arányú változást mutat – ahogy a sorban elfoglalt helyünk is alig változott az elmúlt esztendőkben. Az egészen pontosan 8 556 410 085 forint ugyanis számszerűen a legkisebb (három kisebb városénál is kevesebb) a százezer fő fölötti települések között (a listában még szereplő Székesfehérváron 97 ezren élnek).

A sort a maga 21 milliárdjával, talán már közismerten, folyamatosan Győr vezeti, amelyet éppen Székesfehérvár (17,87) és Debrecen (17,53) követ; az alvégen pedig Pécsen kívül Szeged (9,33) és Nyíregyháza (9,11) maradt még 10 milliárd alatt.

Ugyanebben a nyolcasban egy lakosra vetítve sem áll jobban, azaz zárja a sort a város, de még a PBIK által ebben az összevetésben 23-asra bővített listán is csak hátulról az 5. pozíciót foglalja el. Lélekszámarányosan Dunaújvárost és Győrt is megelőzve Székesfehérvár a listavezető, míg Pécs mögött csak Békéscsaba, Kaposvár, Hódmezővásárhely, Érd és Salgótarján szerepel a 23-ak között.

Mindezzel együtt a polgármester bizakodó: amint azt Péterffy Attila az önkormányzat saját lapjában a közelmúltban kifejtette, e téren is emelkedést vár, hogy (részben) ebből fedezhessék azon területek – kultúra, sport, civilek – kiadásait, amelyekre eddig kevesebb pénz jutott.