„Töltött káposztának és brassóinak is kiváló az afrikai harcsa”

– Alig győzzük az ünnepi forgalmat – jelentette ki huncut mosolyával a szája szegletében Hágendorn József. – A legnagyobb bajunk a kereslet kiszámíthatatlansága. Múltkor bejött hozzánk egy idősebb hölgy, aki azt mondta, tavaly is nálunk vett jó árut. Kérdeztem tőle, persze udvariasan, hogy közben merre járt? Azt felelte, csak ritkán vesz uszonyost. Ez a mi gondunk.

– Léteznek erre számszerű adatok?

– Ne is kérdezze, mert megáll a kés a levegőben. A magyarok, hitelesnek tűnő felmérések szerint az éves, átlagos halfogyasztásuk negyvennyolc, nem tévedés, 48 százalékát a téli nagy ünnepek idején veszik meg, fogyasztják el. Ilyenkor csak keveset alszunk, de félre a panasszal, csinálni kell. Nehéz szakma ez! Láthatja, nem vagyok a magam főnöke. A feleségem állandóan utasítgat, mire van szüksége, mit kívánnak a vásárlók. Vitának helye nincsen. A kollégámmal, Jánossal ugrunk, tesszük a dolgunkat, a „gépsort” igyekszünk mozgásban tartani.

– Változtak a fogyasztói szokások az elmúlt évtizedekben?

– Ha létezik is ilyen folyamat, az nagyon lassú. A ponty, a harcsa, a kárász, a busa fogy a legjobban.

– Az afrikai harcsa valóban pörgeti az üzletet?

– Nagyon jó portékának minősíteném az említett fajtát. Brassói aprópecsenyének, töltött káposztának, töltött paprikának is kiváló alapanyag.

– Várjunk egy kicsit, messze van még április elseje! A bolondját járatja velünk?

– Nem, esküszöm, komolyan beszélek. A halhúst le is lehet ám darálni. A filézett harcsa kitágítja a konyhai lehetőségeket. Némi fantázia nem árt hozzá, de érdemes elkalandozni a megszokott utakról.

– Mennyire szabadultak el az árak?

– Idén nem veszélyes az ügy, de az elmúlt évadban sajnos volt egy nagyon dinamikus emelkedés. Ez nem csirke, amit nyolc hét alatt fel lehet nevelni. Egyes esetekben három éven keresztül kell növeszteni a tenyésztőknek az egyedeket. Ennek pedig forintban kifejezhető értéke van.

– Az élő hal tartása különös kockázatokat rejt a boltban?

– A mi körülményeink között négy-öt napig lehet tartani a kopoltyúsokat. Itt minden teljesen friss, nagyon szigorú előírások mentén működünk. Percek választják el az „áldozatokat” addig, amíg a vízből a zacskókba kerülnek. Ennél rövidebb átfutási időt máshol nem tudnak biztosítani, ezt könnyű belátni. Itt nem létezik mellébeszéd, valaki rámutat egy neki tetszőre, aztán viheti is haza. Sertésnél, marhánál, szárnyasnál ez a rendszer nem működhet.

– Különleges kívánságokat is tud teljesíteni?

– Igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, messze is elmegyünk ritkaságokért, ha arra akad igény. De azonnal, az üzletben valamennyi igényt lehetetlenség lenne kielégíteni. Nem bánjuk, ha próbára teszik a tudásunkat. Ez tart minket életben, nem lebeghetünk a víz tetején!

– Bár véres a fegyvere, de a hangulata nem tűnik rémisztőnek.

– Nekünk ez a legnagyobb hajtás ideje, délutánra el-elfáradok, de szomorkodva sokkal nehezebben telne az idő. Elég, ha a halak búslakodnak felénk.