Születéstől a munkavállalásig kapnak támogatást a felzárkóztatás érdekében

A roma felzárkóztatás érdekében létrejött projekteket, kezdeményezéseket ismerhették meg azok, akik részt vettek a napokban a pécsi Gandhi Gimnáziumban tartott konferencián. Az eseményen bemutatták azokat a célzott programokat, amik a születéstől a munkavállalásig segítik a roma fiatalokat.

– A szegénység újratermelődésének megakadályozásában a gyermekekkel való foglalkozás a legfontosabb – hangsúlyozta Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár. – Ha születéskor nem vagyunk ott, hogy segítsünk, akkor a szegénység megismétlődik.

A biztos kezdet a legfontosabb

Egy lépcsőzetes rendszert építettek ki a felzárkóztatás érdekében, amelyben a születéstől végigkísérik a gyermekeket. A lépcső legelső fokát a Biztos Kezdet Gyerekházak jelentik. A megyében is több helyen működik ilyen, Pécs mellett Sellyén, Teklafalun vagy éppen Mozsgón. Ez a kezdeményezés Európában is egyedülálló, és ezekben az intézményekben úgy tudnak segíteni a gyermekeken, hogy az édesanya is ott van mellettük. A programban a 0–5 éves gyereket nevelő hátrányos helyzetű családok vehetnek részt.

A következő lépcső az esélyteremtő óvoda, ahol nemcsak az étkezés ingyenes, hanem anyanyelvi dajka is foglalkozik a kicsikkel, valamint programokkal segítik a fiatalokat.

– Ha a csoport el szeretne menni kirándulni, akkor megadjuk arra az esélyt – mondta a helyettes államtitkár. – Ez azért fontos, mert ezáltal a gyermekek átléphetik a falu határát, ugyanis vannak, akiknek erre maguktól nem lenne lehetőségük.

Aztán ott vannak még az állami finanszírozású tanodák is, amelyeknek célja, hogy az oktatási esélykülönbségeket és az iskolai lemorzsolódást csökkentsék. Ilyen tanoda működik például Meszesen is.

Nem szakítják ki a gyerekeket a családból

Almamelléken egy úgynevezett gondoskodó kollégium működik, ahova az általános iskolás korú fiatalokat várják. Ezeknek a kollégiumoknak a célja az, hogy ne kelljen kiemelni a gyermekeket a családból, közel tartsák őket egymáshoz, de mégis segítsenek a fiatalok nehéz helyzetén. Az almamelléki intézmény már 2017 óta működik, Langerné pedig egy példát is felhozott a sikeres működésre, hiszen egy fiatal, aki egy környékbeli településről járt oda, segítség nélkül a nyolc általános osztályt sem járta volna ki, most pedig a sellyei szakgimnáziumban folytatja tanulmányait.

Tudják, kinek kell a segítség

A lépcső legtetején pedig ott vannak a roma szakkollégiumok, amik szintén egyre nagyobb sikerrel működnek. A Pécsi Tudományegyetemen is működik ilyen szakkollégium, ahol főként roma származású és hátrányos helyzetű hallgatók tanulnak, kutatnak.

– Általánosságban elmondható, hogy csökken a szegénység az országban, de vannak még olyan területek, ahol jól jön a támogatás – zárta előadását Langerné Victor Katalin. – Most azonban már meg tudjuk mondani azt is, hogy kinek van szüksége célzott segítésre.

A legszegényebb falvakat célozták meg

A pécsi konferencián szó volt a célzott felzárkóztatási programokról, de emellett például ismertették azt a projektet is, amelyben az ország háromszáz legszegényebb településén szeretnének segíteni egy újszerű módszerrel, a diagnózisalapú előrejutással.

Vitályos Eszter államtitkár elmondta, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatási keret a társadalmi felzárkózást segíti és a népesedési kihívások kezelését valósítja meg, így 641 milliárd forintot fordítanak a társadalmi együttműködés előmozdítására, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre, egészségügyre, oktatásra és képzésre. Emellett szó volt még a romák egészségügyi helyzetéről, a roma civil szervezetek szerepéről a felzárkóztatásban, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek kitörési lehetőségeiről a sport által.