Zsolnay-gyár: vége a lőteres, víztornyos ügylet miatti pernek

A pécsi önkormányzat még 2016-ban azért indított pert a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel szemben, mert vitatták a gyár többségi tulajdonát megszerző Bachar Najari ingatlanapportjának jogszerűségét. A Zsolnay többségi tulajdonosa ugyanis a szerződésben foglalt 500 milliós tőkeemelésnek nagyobb részét egy olyan ingatlanapporttal tudta le, amely egy víztornyot, volt lőteret tartalmazott, s amelynek értékét 300 millió forintra taksálták. Az előző városvezetés szerint a szóban forgó ingatlanok értéke azonban ennél jóval alacsonyabb volt, nagyjából 50 millió forint. Az akkori önkormányzat részéről másrészt alapvetően felmerült az a kérdés is: pénz helyett mi szüksége volt a porcelánokat gyártó manufaktúrának a Veszprém megyei használaton kívüli lőtérre?

A Fővárosi Törvényszék első fokon a pécsi önkormányzatnak adott igazat, ezt azonban előbb a Fővárosi Ítélőtábla, majd pedig a Kúria minapi döntése írta felül. A balliberális városvezetés azonnal közleményt adott ki, amelyben arról írtak, hogy az előző városvezetés miatt elbukott per költsége 11 millió forint, de kitértek arra is, hogy egy másik jelzálogjoggal kapcsolatos perben nem sikerült nyernie az előző vezetésnek, valamint a Ledina Kerámiához átcsábított dolgozóknak is fizetniük kellett a Zsolnay-gyárnak kártérítést. Szerintük lobbikörök magánérdekből akarták megkaparintani a gyárat.

A Fidesz pécsi frakciója szerint azonban „a városházi kárörvendő, hangulatkeltő nyilatkozattal ellentétben álláspontjuk szerint kárnak minősül az, amennyiben valaki egy szerződésben 300 milliós tőkejuttatást vállal annak érdekében, hogy vele a szerződést megkössék, de utóbb ennek nem tesz eleget – első fokon a bíróság ezzel egyetértett”. Közölték: a Kúria mostani döntését tudomásul kell venni, az eljárt bírók ott valamiért másként látták az ügyet, bár az ítélet pontos indokolása egyelőre nem ismert. Hangsúlyozták, a balliberális városvezetés most kommunikációs offenzívával próbálja elterelni a figyelmet az általuk teremtett káoszról.

Beszámoltunk arról, hogy a manufaktúra cégvezetője ellen mindeközben a Szekszárdi Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat. Az ügyben néhány napja tartott tárgyaláson ellene vallott a porcelánüzem vezetője, a cégvezető azonban ártatlannak tartotta magát, ahogyan a cég igazgatósági elnöke is így vélekedett róla.