2020.04.30. 07:00
Az elrejtett pécsi freskó rejtélye: évtizedeken át műbőr és farostlemez takarta
Tiplikkel verték tele, műbőr és farostlemezek mögé rejtették el, mégsem tudták örökre eltüntetni a művet. Gebauer Ernő festőművész csodálatos munkája húsz éve bukkant elő az Uránia moziban.
A legendás Uránia mozi 1935-ben épült fel Bauhaus stílusban, a kor egyik legmodernebb filmszínházának számított. Hosszú évtizedekig így is működött, néhány évnyi kényszerszünet után az előző városvezetés idején nyitották meg újra – azóta is így fogadja a látogatókat normál időszakban.
Az 1882-ben született Gebauer Ernő mozi belső falára festett freskóját tiplikkel ütötték tele valamikor a szocializmusban, majd műbőrrel és farostlemezzel is letakarták. Amikor húsz évvel ezelőtt, 2000 áprilisában a felújítás előtt levették a burkolatot, a neves pécsi művészettörténész, Aknai Tamás találóan úgy fogalmazott a Dunántúli Naplónak, hogy „a hetvenes éveknek megvoltak a negatív, környezetbe nem illő objektumai nagyban is, mint például a kesztyűgyári irodaház vagy a magasház, és kicsiben is. Voltaképpen a festményben éktelenkedő tiplik a kesztyűgyári épület és a magasház parányi megjelenési formái”.
Gebauer művészetét azonban nem tudták elhomályosítani, tekintve, hogy iskolateremtő volt, a város képzőművészeti pezsgését neki is köszönhetjük. Jellemzően vallási témájú alkotásai voltak, ezért is lett templomfestő a ragadványneve; például a Xavér templomban is látható műve, de kapott megbízást a megye több falujának templomi freskóinak elkészítésére is, de Baranyán kívülről is érkeztek hozzá felkérések.
Világi témájú művei közül kettő még két, egykor szebb napokat látott mozit is díszített, díszít: az Apollót és a Park Mozit is – az utóbbiban lévő freskóra a sajtóhírek szerint volt kedvesét megfestette. A Király utcai volt Csemege boltban – ma étterem – munkás-paraszt-értelmiségi festményt alkotott, míg a Nagy Lajos Gimnázium lépcsőházában is van egy freskósorozata.
A rendkívül szerény, ám annál nagyobb munkabírású festő nyolcvan évet élt, s ez idő alatt több mint hatvan templomot és tíz középületet látott el alkotásaival.
Emléktábla állít meg a Mecsekoldalon
Bár Ausztriában született, de édesanyja magyar volt, Pécsről származott, ezért került 10 évesen a városba, ahol végül élt. A Széchenyi Gimnáziumban érettségizett, majd Székely Bertalan is tanította és elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. Pécsen az I. világháború után Martyn Ferenc festőművésszel együtt festőiskolát is alapított, és évtizedeken keresztül tanított is. Pécsen mecsekoldali utca is őrzi a nevét, a Besenyei utcában, egykori otthonának a falán pedig emléktáblát is felavattak 2012-ben halálának 50. évfordulóján.
