2020.09.12. 20:00
Nők, akik a vírust kutatják
Pro Comitatu Baranya Díjat kapott a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja. Ebből a csapatból jól ismerhetjük már dr. Jakab Ferencet és dr. Kemenesi Gábort, ám a koronavírust vizsgáló csoport többségét hölgykutatók alkotják. Hogy milyen munka zajlik itt nap mint nap, arról a hantavírusok szakértőjét, Madai Mónikát kérdeztük.
– Hasznos, vagy zavaró, hogy a koronavírus kapcsán ennyire reflektorfénybe kerültek?
– Egy kicsit teher, ugyanakkor motiváló is, hogy a kívülállók jobban rálátnak a munkánkra. Elmondhatom, hogy a régió egyik legjobban felszerelt virológiai biztonsági laboratóriuma a mienk, számos fiatal és elhivatott tehetséggel. A négyes biztonsági szint pedig azt jelenti, hogy olyan kórokozókat lehet itt kezelni, melyek ellen nincs vakcina és potenciálisan halált okozhatnak.
– Hogy kerül egy hölgy a kutatók közé? Kislányként eldöntötte, hogy meg fogja menteni az emberiséget?
– Kislányként mély nyomot hagyott bennem az „Egyszer volt az Élet” című francia rajzfilmsorozat, mivel egy gyermeknek nehéz elhinni, hogy ilyen parányi kórokozók hogyan tudnak ennyire komoly, akár halállal végződő betegségeket is okozni.
– Hányan dolgoznak a víruslaborban?
– Pont egy focicsapatnyian, és közülük heten nők. Kettes-hármas csoportokban különböző feladatokkal foglalkozunk.
– Mennyire veszélyes ez a munka?
– Úgy vélem, hogy az önmagáért beszél, hogy biztonsági laborban szkafanderben dolgozunk. Ha pedig reggel úgy ébredünk, hogy fáj a fejünk, rossz a közérzetünk, akkor nem megyünk be, mert a laborban csak teljes odafigyeléssel lehet bármit csinálni, s munkamenet közben ráadásul nem lehet egy-két perc alatt kijönni.
– A koronavírus-kísérletek során mi döbbentette meg a legjobban?
– Az, hogy a sejttenyészetet a vírus két nap alatt hatalmas foltokban elpusztította. Ha saját szemével látná ezt valaki, bizonyosan nem kételkedne a COVID–19 pusztító veszélyében.
– A víruskutató makrobiológiával kapcsol ki, vagyis járja a természetet?
– A szabadidőmet legszívesebben a családdal, a kisfiammal, a kutyámmal töltöm. S bár jelen helyzetben nem sok szabadidőm van, de ha igen, akkor kikapcsolódásként szívesen varrok apróbb dolgokat.
A vírus a doktoriját is „megtámadta”
Madai Mónika Siófokon született 1984-ben. A Somogy megyei Tabon nőtt fel, ott is érettségizett, a Rudnay Gyula Gimnáziumban. 2009-ben diplomázott a Pécsi tudományegyetem Természettudományi Karán biológia-környezettan tanárként. A vérzéses lázat okozó hantavírusokból írta a szakdolgozatát, és nyárra tervezte PhD-dolgozatának védését, de a vírus ebbe is közbeszólt. Két évet tanított Bicsérden, majd a beinduló víruslaborban folytatta a munkát, 9 éve főállású kutató. Férje, Bálint a PTE Patológiai Intézetében dolgozik, fiuk, Bercel most kezdte az általános iskolát.
