Hencsei Zsolt: ha engem szívatnak, azokat szívatják, akik rám és a városvezetésre szavaztak

– Önről szinte semmit nem hallottunk képviselővé választása előtt. Mivel foglalkozott?

– Csaknem 25 évig dolgoztam gázszerelőként a D.D Gáz Zrt-nél, majd az E-onnál. Mellette nagyjából ugyanennyi ideig pécsi vendéglátóhelyeken dolgoztam hétvégenként zenészként, zenekarom is volt. A fizetésem és a zene együtt sem hozott annyi pénzt, hogy akkor a párommal a kisfiamat és magunkat normálisan el tudjuk tartani, ezért felmondtam, és Ausztriában kezdtem dolgozni. Sajnos ez sem volt egyszerű. Én külföldön, a gyermekem itthon. Hazajöttem és megalapítottam a saját építőipari vállalkozásomat amit azóta is működtetek.

– És hogy lett ebből politika?

– Őszintén szólva nem igazán érdekelt a dolog, időm sem volt a munkám miatt agyalni a politikai dolgokon. Alapjában mindig jobboldali, nemzeti érzelműnek tartottam magam, de nem politizáltam. Később megismerkedtem Gyimesi Gáborral, a Jobbik regionális igazgatójával. A becsületesség mintaképe volt számomra, így be is léptem a pártba, majd 2018-ban elkezdtünk közösen gondolkodni a keleti városrészben való indulásomról. Mivel itt születtem, itt is élek, ismerem a gondokat és azt is, hogy évtizedek óta szemmel látható változás nem történt. Hittem benne, ha nyerek, és az összefogás nyer, akkor sikerül ezen változtatni. Már látom, kicsit naiv voltam.

– Azt mondja, nemzeti érzelmű. Nem zavarta, hogy pártja Gyurcsány Ferenc pártjával is összefogott 2019-ben Pécsett?

– De igen! Zavart! Olyannyira, hogy fel is vetettem, fontoljuk meg, és ha van rá mód, menjünk a magunk útján. Akkor úgy éreztem, a Jobbiknak nincs szüksége arra, hogy bármelyik párttal is össze álljon. Most is így gondolom, hogy az lett volna a helyes út. Ezt taggyűlésen is elmondtam, de végül lesöpörték az asztalról ezt a gondolatot.

– Megválasztása után beváltak a reményei?

– Sajnos úgy érzem, nem tudtam úgy segíteni, ahogyan szerettem volna. Az tény, hogy sok apróbb dolgot sikerült elintéztem, de fajsúlyosabb munkát nem tudok felmutatni. Ami nagy előrelépés, az a jó pár integrált kamera és azok hálózatának kiépítése. Számomra a közbiztonság kérdése talán a legfontosabb dolog a körzetemben. Úgy éreztem, saját párttársaim nem igazán keresték a társaságom. Az első évben még valamelyest volt kommunikáció, aztán egyre ritkábban. Nem tudtam dolgokról, nem tudtam részletekről. Ezt meg is jegyeztem és nem egyszer kértem a vezetőnket, hogy őszintén beszéljünk. Mondják el, ha van valami probléma velem. Tisztázni szerettem volna ezt a frakcióvezetővel is, de csak halogató válaszokat kaptam. A frakcióvezetőnk, ha találkoztunk, fogadta a köszönésemet, de ha tehette, inkább elkerült. Idővel tisztult a kép. Mesterségesen sötétben tartottak, volt altatási időszak is. Szépen lassan ebből lett elegem. Csak azért, hogy a párt- és önös érdekeket nézve használjanak fel harmadiknak frakciószinten a gombok nyomogatására, azért nem kell nekem egy olyan helyen lennem, ahol nem fogadnak el, kis butuskának néznek, nem a legélesebb késnek a fiókban és a leggyengébb láncszemnek tartanak. Szerencsére nem érzem magam sem butának, sem életlennek és meszesi gyerekként az az állítólagos láncszem sem olyan gyenge, mint ahogyan azt egyesek gondolták.

– Ahogy közeledtünk 2022-höz, formálódott az országos baloldali összefogás. Ez még mindig nem verte ki a biztosítékot Önben?

– Megvolt a véleményem. Ahogy azt az előzőekben már mondtam, nem volt számomra egyszerű elfogadni azt a tényt, hogy pártunk összeáll más pártokkal. Volt még ötletem. Javasoltam, hogy a Covid-19 vakcinával kapcsolatban álljunk ki azokért az emberekért, akik másképpen gondolkodnak. Mindenki hadd döntse el, hogy kéri-e vagy sem a vakcinát. Ha akkor elgondolkodnak ezen és ezt előtérbe hozzák, akkor nem nyolcszázezer mínuszban lenne a párt, hanem ennél több szimpatizánssal lennének most többen. A Mi Hazánk jóval ez után kezdte el az oltással kapcsolatos véleményét kommunikálni. Most meg lehet nézni, hogy honnan hová jutottak és meg lehet nézni, hogy a Jobbik hová jutott és honnan.

– Mindenesetre az országgyűlési választások előtt hagyta ott a pártját és jelentette be, hogy függetlenként folytatja a munkáját. Mitől telt be ennyire a pohár?

– Összességében mindentől. Mindenből kihagytak, semmiről nem tudtam, lehet, hogy nem tudhattam. De az is lehet, hogy nem csak én voltam ezzel így, lehet, hogy másik pártból, másik képviselő is így járt.

Más véleményem nem lehetett, mint a hivatalos álláspont és közben láttam, hogy elkezd széthullani az egész összefogás országos szinten. Helyi szinten is úgy éreztem, hogy döcög a szekér. Egyáltalán nem tetszik, hogy az MSZP csendben eluralja Pécs városát. Én jelenleg nem is tudom, ki vezeti ezt a várost. Mert ha a polgármester, akkor, mivel ő független, nem tenne kivételt a képviselők között. Próbálná a pártoknál felmerülő problémákat kezelni. Mivel ezt én nem így éreztem, nem maradt más gondolatom, mit az, hogy egy párt vezeti városunkat. És az az MSZP. Nem szeretnék asszisztálni a jövőbeni hasonló dolgokhoz. Korábban megtettem és lelkiismeret-furdalásom is van emiatt. Ilyet többet semmilyen párt és senki miatt nem fogok tenni. Ettől függetlenül partnerként számíthat rám a koalíció, ahogy azt már többször is említettem. Viszont ami számomra nem tetsző, vagy kétes azt nem tudom támogatni egyik oldalnál sem. Valljuk be, jó ötlet bármikor bármelyik oldalon születhet. Azokat támogatni kell. Az adott választókörzetben élő emberek érzik meg a legjobban, ha politikai hovatartozás, vagy simán emberi dolgok miatt büntetnek egy adott településrészt.

– Érte bírálat volt párttársai vagy a koalíciós partnerek közül?

– Szemtől szemben nem. Szurkálódások voltak és vannak is. Facebook álprofilok-ról természetesen meg szoktam kapni a beosztásomat, ha nekik ez kielégülést okoz, akkor csak tessék. Ez egy jól bevált baloldali szokás. Természetesen hallok vissza olyat is, hogy eggyel többen lettek a Fideszben Pécsen. Meg lettem véve. Ha most fogadkozom és azt mondom, hogy nem vettek meg, akkor mi van? Szerintem semmi, mert mindenki azt hisz el, amit akar. Úgy gondolom, a függetlenségemnek megvannak az előnyei. Ezeket használni is fogom. Sokat gondolkodom, hogyan lehetne ezt a várost egy olyan útra terelni ami végre látványosan megmutatná a pozitív változásokat és az város egésze egységesen tudna fejlődni. Nekem a városom és a körzetem a legfontosabb.

– Látva a folyamatokat, azt, hogy egyre olvad a városvezető koalíció közgyűlési többsége, mit gondol, 2024-ig maradni fog ez a felállás?

– Ezt tényleg csak megjósolni lehet, viszont én nem vagyok jós. Ki tudja azt előre megmondani, hogy még mit hoz a jövő? Lesz e még további szakadás a városvezetésben. Mindenesetre nagyon megfontoltnak, higgadtnak kell maradniuk, hogy ne következzen be további szakadás.

– Függetlenként többet tud majd tenni a választó körzetéért? Nem zárulnak be Ön előtt az ajtók?

– Most már úgy gondolom, hogy azok a bizonyos ajtók nem is voltak előttem nyitva, vagy ha igen, akkor sem mindegyik és csak résnyire. Ahogyan eddig, most sem lesz másként. Lobbiznom kell, kérnem kell, folyamatosan noszogatnom kell mindenkit, hogy segítsék a munkám, segítsék a körzetem. Úgy gondolom, hogy polgármester úr képes lesz partnerként kezelni és szem előtt tartja ígéreteit a várossal kapcsolatban. Ettől függetlenül nem fogom befogni a számat és nem szeretnék asszisztálni semmihez, ami nekünk, pécsieknek, nem jó. Egy példát szeretnék kiemelni és nem az önfényezés miatt. Jól érzés volt például a mecsekszabolcsi Szent Mihály közösségi házat kicsit rendbe rakni. A mecsekszabolcsi emberek, az ott dolgozók is segítséget kértek tőlem, mint képviselőjüktől. Sajnos a 2014-ben felújított és átadott ingatlan homlokzata nagyon leromlott. A ház vízszigetelése nem jó, vagy nincs. Az utcafronti vakolat omladozott és esett le a járdára és az úttestre. Így a barátaimmal összeszedtük a kellő mennyiségű pénzt az anyagokra és a munka elvégzéséhez szükséges dolgokra. Helyi jó ismerősöm vállalta, hogy a fizikai munka részét megcsinálja a csapatával. Jelenleg nagyon szép lett kívül és belül is az épület homlokzata. Viszont egy bökkenő van. Ez körülbelül 3-4 évig lesz ilyen, mert a folyamatos felázásoktól újra le fog esni a vakolat a homlokzatról. Ezt szeretném, ha orvosolná a város valamilyen módon.

Vagy mondok mást. A Dobó István utcában jelenleg is tart a víziközmű-rekonstrukció. Az utca alsó szakasza a Kodály Gimnáziumig elkészült. Viszont helyenként kimaradtak az aszfaltozások. Ezeknek az aszfaltozási költségét felmérte a BIOKOM, körülbelül 12, 5 millió forintos tétel lenne. Egyszerűen nem értem, mi kerül ennyibe, ezt horrorisztikus költségnek kiáltotta ki alpolgármester úr is. Szerintem túl van árazva majdnem mindegyik önkormányzati munka és a javítások is. Viszont mégsem akkora költség ez városi szinten, hogy ne lehetne legalább egy utcát rendbe rakni a keleti városrészben. Ráadásul úgy, hogy mindeközben azért vannak 300 milliós beruházások is Pécsett, a szocialista képviselők területén. Mivel nem látok bele a dolgokba így nem tudok arról nyilatkozni, hogy ez hogyan lehetséges. Nem kizárt, hogy pályázat útján kaptak rá pénz, de az sem, hogy városi forrásból rendezik ezeket a beruházásokat. Ha pályázat útján történik, akkor meg joggal kérdezhetném, hogy a keleti városrészre miért nem nyújtunk be pályázatokat.

Végezetül még egyszer szeretném hangsúlyozni, ha a történtekért engem büntetni, másképpen fogalmazva, szívatni szeretne a városvezetés, akkor azt kell megérteniük, hogy ezzel azt a közel nyolcezer embert szívatják, akik rám és erre a vezetésre szavaztak 2019-ben. Lesz 2024-is, akkor is fontos lesz a keleti városrészben élők szavazata.