Idén is több száz látogatót várnak Máriakéméndre

Pécsvárad, Mohács, Bonyhád és Szekszárd környékének falvaiból egykor ezrek érkeztek Máriakéménd kegyhelyére egy-egy búcsú alkalmával - az augusztusi ünnep napjainkban is egyre többeket vonz. 

Most vasárnap, augusztus 14-én Nagyboldogasszony napján tartják a máriakéméndi kegyhelyen a templom főbúcsúját. Régen ez volt a búcsújáróhely legnagyobb ünnepe, ám a 20. században, miután ezt a napot törölték a munkaszüneti és ünnepnapok listájáról, veszített jelentőségéből. 

Az elmúlt években ismételten növekedni kezdett az ezen az ünnepnapon a kegyhelyre érkezők száma, ismertségét kezdi újra visszanyerni a kegytemplom, népszerűsége és látogatottsága a búcsúkon folyamatosan növekszik.

 A templom főbúcsúján az elmúlt években jellemzően 100-200 fő vett részt, tavaly pedig a nagy meleg ellenére kb. 350 fő zarándok és hívő érkezett, ami igazán kiemelkedő a korábbi esztendőkhöz képest.

Idén az augusztus 14-i ünnepen a szentmise 16 órakor kezdődik, bemutatja Kürtösi Krisztián, bátaszéki plébános.  

Biki Endre Gábor, a máriakéméndi kegytemplom gondnokának tájékoztatása szerint a következő módokon lehet tömegközlekedéssel eljutni az eseményre:  Pécsről a távolsági autóbusz-állomás 11-es kocsiállásáról 13.10-kor indul a busz, mely a máriakéméndi kegytemplomhoz 13.54-kor érkezik. Másik tömegközlekedési lehetőség a Pécsről, a 8-as kocsiállásról 14 órakor indul busz Pécsváradra, onnan tovább 15.15-kor, mely Máriakéménd, kegytemplom megállóhoz 15.55-kor érkezik. Mohácsról 12.45-kor a 2-es kocsiállásról, Bólyból 13.09-kor indul járat Szederkénybe, onnan Máriakéméndre 13.45-kor. 

Hazafelé pedig  Máriakéménd kegytemplomtól 18.50-kor indul közvetlen járat, amely Pécsre 19.31-kor érkezik. Ugyanerről a járatról Szederkényben átszállási lehetőség van 20.04-kor Bóly, illetve Mohács felé.

Máriakéménd búcsújáró kegyhelye az elmúlt években folyamatosan szépül és újul meg. A kegytemplom felújításának első üteme, ami a tetőcserét foglalta magában, 2021-ben lezárult, majd két éve további anyagi forrásokat kapott a Máriakéméndi Német Önkormányzat a templom további renoválására.  

A jelenések ismétlődtek, egyre több zarándok érkezett

A máriakéméndi kegytemplom története a középkorig nyúlik vissza. Valaha a Karasica-völgyében feküdt Kéménd falu, s annak első temploma az 1330-as években már állt. A későbbi, 15. századi Szent Miklós templom a mai kegytemplom helyén épült meg. Ezt a törökök a 17. század végén lerombolták, de a szentély falai épségben megmaradtak. A környékbeli falvak a 17. század végére kihaltak, s csak a 18. század első felében népesültek be ismét - Kéménd nem a régi helyén, hanem attól egy kilométerre, a mostani falu területén alakult újjá, a romos Szent Miklós templom pedig még a 18. század első felében is látható volt a régi temető mellett. 1740. április 5-én, öt kislánynak Szűz Mária jelenésben volt része az omladozó templom mellett, majd a jelenések ismétlődtek. Napról napra egyre több zarándok érkezett. A nép ezért a saját erejéből megkezdte a régi romos templom elbontását, és egy nagy barokk templomot emeltek, úgy, hogy a középkori gótikus templom szentélyét meghagyták. 1773-ban XIV. Kelemen pápa teljes búcsú jogot adott a kegytemplomnak.