A sötét fejezetet tárgyalták

2022.10.26. 20:02

A népirtás kérdéséről szólt az MCC legutóbbi előadása

Prof. dr. Norman Naimark, a Stanford University oktatója, a Hoover Institution senior kutatója tartott előadást hétfő este a Mathias Corvinus Collegiumban „Az emberiség történelmének legsötétebb fejezetei: a népírtás története” címmel.

M. R.

A meghívott előadó több könyvet írt a témában, s kutatásai során arra jött rá, hogy a népirtás, a genocídium egy világméretű jelenség. 

– Nem csak a nácik vagy a szovjetek tettei sorolhatók ide, hanem az egész emberi történelmen végigvonul és vissza-visszatért a mai napig – mondta Naimark.

A gyökerei az emberiség megjelenésével egyidősek, már bizonyos korai ószövetségi szövegekben tetten érhető az idegen népek eliminálásának szándéka. – Mindenhol találkozni genocídiummal, az ókori görögök, rómaiak, a mongolok vagy a keresztes háborúk idején is – véli a történész.

Az előadáson részt vett Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője is, aki a nemzetközi bűncselekmények jogi vonatkozásait összegezte.

Szóba került az 1948-as ENSZ-egyezmény, amely a népirtás megelőzéséről és büntetéséről szól. Ezt illetően Naimark rávilágított, hogy amint a nemzetközi szerződések általában, ez is egy kompromisszum eredményeként jött létre. Ez az egyezmény meghatározza a népirtás definícióját, amely különböző atrocitások elkövetését jelenti egy-egy nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával. A történész hozzátette, a politikai vagy társadalmi csoportok ebből kimaradtak, történészi szemmel azonban olyan események is népirtásnak minősülhetnek, amelyek a nemzetközi szerződésekben lefektetett definíciót nem merítik ki maradéktalanul.

Ilyen lehet akár a homoszexuálisok bebörtönzése bizonyos országokban, de láthatjuk a történelem során azt is, hogy a nácik is üldözték például a fogyatékossággal élő személyeket, gyerekeket is.

Naimark rátért arra is, hogy meglátása szerint Sztálin és a szovjet diktatúra bűncselekményei, a gulág rémtettei, valamint a 20. század második felében történő kambodzsai gyilkosságok is népirtásnak tekinthetők, még akkor is, ha ezen atrocitások elkövetői saját népének politikai szempontból nemkívánatos tagjai ellen irányultak.

Szóba került az orosz–ukrán háború is, amely kapcsán Naimark azt emelte ki, bár sokan kritikával illették azt, hogy az ukrán és amerikai vezetés azonnal genocídiumot kiáltott, a probléma egyébként rendkívül nehéz megelőzésének része lehet akár az ilyenfajta figyelemfelhívás is. Hozzátette, az, hogy egy-egy konfliktus valóban népirtásnak minősíthető-e, rendkívül nehezen, gyakran csak évekkel később állapítható meg, ugyanis amint a jelenlegi ukrajnai háborúnak is, az ilyen események általában igen összetettek, s gyakran az információáramlás is nehezített.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!