Újabb, negyedmilliárdos hitelt vehet fel a pécsi baloldal

Az előző városvezetés 2016-ban nyújtott be pályázatot naperőművek létesítésére a Füzes dűlőben. A kivitelezői vállalkozási szerződéseket 2019 szeptemberében kötötték meg és egy évre rá – már a baloldali városirányítás idejében – el is készültek a munkával. Az állam eredetileg hatvan százalékban támogatta volna az építkezést, végül azonban a kormány százszázalékos támogatásban részesítette a 750 milliós beruházást 2020-ban. Habár a projektek fizikailag elkészültek, az azóta eltelt majdnem három év alatt nem termeltek áramot. 

Szakértőt kértek fel a lehetőségek felmérésére 

Az ügy tavaly ősszel kapott nagyobb nyilvánosságot. A városházi jobboldali ellenzék nyomására érdemben kezdtek el foglalkozni vele, végül egy szakértőt kértek fel arra, hogy vázolja fel a lehetőségeket az összesen 0,5 MW-os napelempark beindítása érdekében. A kérdés ugyanis az volt, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy a fejlesztésre kapott támogatást teljesen, vagy annak a legnagyobb hányadát is megtarthassák a jogszabályok betartása mellett, vagy ha piacon értékesítik a megtermelt áramot, akkor az mennyire éri meg a városnak. 

Korábban ugyan kidolgoztak egy elszámolási módszertant a százszázalékos támogatási intenzitásnak megfelelően, de a városházi érvelés szerint „az energiaszektor jelenlegi helyzete, illetve az önkormányzatnak és intézményeinek módosult beszerzési eljárása miatt ennek alkalmazása már nem volt lehetséges”. 

Három verzió közül választhatnak 
A szakértői elemzés végül három verziót vázolt fel. Az első úgynevezett energiaközösség kialakítása volt, ami ugyan a százszázalékos támogatást meghagyta volna, csakhogy a jogszabályi keretek hiányosságai miatt ez csak elvi lehetőség maradt. 

A második elképzelés az volt, hogy a Tettye Forrásház Zrt.-t látják el közvetlenül, 100 millióból kiépítendő kapcsolattal. Ez esetben viszont csak az erőművek teljes termelésének 70 százaléka hasznosult volna, a fennmaradó hányadot piacon kellett volna értékesíteni, vagy a naperőműveket leszabályozni. Mindkettő a támogatás elvesztésével járna, plusz még a projektet év végéig kell befejezni, amire kevés esély mutatkozik. 
Végezetül várhatóan a harmadik megoldás mellett maradnak, ez alapján az erőműveket rákötik a hálózatra, és a piacon értékesítik a megtermelt áramot.

Ez esetben azonban elbukja Pécs a már megítélt pályázati pénz 40 százalékát, vagyis ekkora önerőt – 230 milliót – kell felmutatnia a városnak, de az önkormányzat szerint ez viszont három-négy éven belül meg is térülhet. 

Már évek óta bevételt termelhetne 

Úgy tudjuk, hogy az elképzelésen a városházi ellenzék részéről sem találtak komolyabb kifogást, hiszen éppen azt hangsúlyozták, hogyha már 2020 óta működne a létesítmény, akkor – így vagy úgy – Pécsnek 100 milliókban mérhető, forintosítható bevételt hozott volna. 

Karácsonyi hitel után itt az új évi 

A problémát ugyanakkor abban látják, hogy ismét hitelből akarja a baloldal ezt is megfinanszírozni, holott karácsonyra a pécsiek az önkormányzattól már egy egymilliárdos hitelt kaptak azért, hogy a lerobbant, rossz állapotban lévő Áper-laktanya egy részét megvásárolhassa a baloldal. A jobboldalon azzal is érvelnek, hogy amíg 10 milliárd forintnyi hitelt felvettek, addig a szocialista holdudvar kifizetésein, a tanácsadókon, a tanácsnokokon, a prémiumokon, az ügyvédi díjakon és a megemelt cégvezetői fizetéseken egyáltalán nem spóroltak.