Vállalhatatlan költségekkel járna a közműépítés

Ha valaki nem akarja feladni a városi létet, de nem akar vidékre költözni, hétvégi házat vásárol, amely minden esetben sokkal (több millió forinttal) olcsóbb, mint egy belterületi, kertes lakóház. Éppen azért, mert ott nincsenek közművek, és az utak állapota is elmarad a belterületi utakétól. Az utóbbi években azonban nagyon sok településen kiköltöztek a tulajdonosok a hétvégi házba. A napi szintű ottlét azonban értelemszerűen megkívánná a közműveket, azonban egy szőlőhegyi terület infrastrukturális fejlesztése jelenleg mindenhol vállalhatatlan költséggel járna, és ezt az összeget, hiába az igény, egy település önkormányzata sem tudja előteremteni, s egyébként nem is kötelezhető rá. Pellérden ezzel kapcsolatban a napokban a polgármester öntött tiszta vizet a pohárba, pellérdi lakosként és szőlőhegyi ingatlantulajdonosként is.

– Jó, hogy vannak aktivisták, akik sikerrel próbálják formálni a környező dűlőik közös érdekeit, melyhez még munkájukkal is hozzájárulnak. Ők rájöttek, hogy nem az önkormányzat az, amelytől minden elvárható, amely minden kilógó ágat, és keletkezett lyukat betöm, „mi is adót fizetünk és nekünk az megjár” alapon. Mindenki adót fizet itt a településen is, de senki nem követelheti a szőlőhegyen, hogy az önkormányzat szolgálja ki az ott élőket, füvet nyírjon a hanyagok helyett, ágat és bokrot vágjon a kötelezett helyett, mint ahogy a faluközösség sem várja el, hogy a szőlőhegyet választó polgártársaink jöjjenek le a faluba, és tegyék rendbe az úthálózatunkat, tördeljék le a szomszéd kilógó ágait, ültessenek helyettünk köztéri virágokat, és nyírják a füvet, a parkokat – fogalmazott Tajti Zoltán.

S mint kiemelte, a teljes szőlőhegy 22 kilométernyi úthálózatának, vízhálózatának, szennyvíz- és gázvezetékének kiépítése az engedélyezési tervekkel, műtárgyakkal, 2018-as áron is hétmilliárd forint, amely mára talán a 15–18 milliárdot is elérheti. Sőt, a szőlőhegy dombi adottságai miatt 8–10 szennyvízátemelő központot kellene kiépíteni, pontonként 4–5 millió forintos szivattyúkkal, melyek üzemideje nem több, mint két év. Külterületi közműfejlesztésre egyébként nem voltak, és várhatóan nem is lesznek pályázati lehetőségek.

A községvezető szerint talán érdemes lenne társulást létrehozniuk a szőlőhegyi ingatlantulajdonosoknak, és akkor talán egyszer lehet ebből a gazdasági, szántó-, gyümölcsös-, zártkerti terület besorolásból egy lakóövezeti minősítést kieszközölni a jövőben. 2010-ben egyébként volt egy  valódi közös akarat a szőlőhegyi részről az ivóvízhálózat kiépítésére. Akkor még elég lett volna telkenként 150 ezer forint ehhez, de sokan meggondolták magukat, így már csak 330 ezres költséggel szembesülhetett az, aki akarta ezt. Ők viszont annak az árán nem vállalták, hogy nekik kell finanszírozni a „nem beszálló” tulajdonosokat is. Később 15 millió forint részarányt áldozott az önkormányzat arra, hogy az új 2-es vízbetáp-kapacitása által jusson ivóvíz a szőlőhegynek is, így 2014-re kialakították a vízelérési pontot is. S mivel a szőlőhegyi telektulajdonosok közel 60–65 százaléka nem életvitelre tartja fenn a telkét, így a működtetési költség a használókat háromszoros áron terhelné, azaz például a víz és a szenny­víz köbméterára nem 750 Ft lenne, hanem 2500. Senki nem kötelezhető ebben az övezetben arra, hogy ezt igénybe vegye.