Kiégett pedagógus vagy? Joós Andrea konstruktív ötleteket adott a tanároknak

Az élénk érdeklődést kiváltó program kezdő előadását Joós Andrea élménypedagógia szakértő, korábbi biológiatanár, a budapesti International Business School kommunikációs vezetője tartotta, aki pedagógusi tapasztalatait személyes hangvételű, konstruktív módon osztotta meg a hallgatósággal, „Lehet másképp” címmel.

Itt kitért a pedagógusokat nagy arányban sújtó kiégés problémájára is. A szakértő elmondta, saját munkája során hogyan próbálta meg ezeket könnyebben kezelhetővé, elfogadhatóbbá tenni.

Joós Andrea gyakorlati tanácsokkal látta el a pedagógusokat

Fegyelmezés:

A fegyelem megőrzése kapcsán konkrét ötletként javasolta a „dumaidő” bevezetését: pár perces szünet beiktatását a tanórai feladatok közé, amikor szabadon megoszthatják egymással a diákok gondolataikat, kicsit nyújtózkodhatnak, akár ehetnek-ihatnak pár falatot/kortyot. Ez a pedagógusnak is lehetőséget ad egy apró szünetre, ami után könnyebb lehet a koncentráció.

Feleltetés:

A feleltetés okozta feszültséget át lehet alakítani azáltal, ha kreatív módon közelítjük meg. Joós Andrea bevezette a páros felelés lehetőségét, amely előtt kaptak a diákok pár percet arra, hogy gyorsan átfussák jegyzeteiket, majd egymást kiegészítve kellett egy rögtönzött, de összeszedett kiselőadást tartaniuk a témában. Alkalmanként az egész osztályt is bevonta olyan módon, hogy ők is tehettek fel kérdéseket a felelőknek.

Értékelés:

Az értékelés okozta stresszt is megpróbálta feloldani a gamifikáció, azaz a folyamat „eljátékosítása” segítségével. Több feladattípust határozott meg. Ezek között a jegyzetek, dolgozatok és beadandók mellett kiselőadások, videók készítése, csapatmunka, illetve extrák kaptak helyet: ez utóbbi kategóriában bármilyen, a tananyagot kreatív módon feldolgozó megoldás szóba jöhetett. Ezekre pontokat adott, majd a pontokat összesítve kerültek meghatározásra az osztályzatok.

Joós Andrea elmondta, számos alkotás, újszerű megoldás született e kategóriában, melyek ki nem váltották ugyan a többi feladattípust, de ugyanúgy pontot értek, amivel azt is szerette volna erősíteni a diákokban, hogy a kreatív ötletek, a művészi megközelítések, az innovatív gondolkodásmód igenis számítanak és rendkívül fontosak a tanulás, valamint a későbbi élet és szakmai pályafutás folyamán is.

Szemléltetés:

A szemléltetés kapcsán Joós Andrea azt hangsúlyozta, az osztálytermek technikai hiányosságait át lehet hidalni a gyerekek zsebében rejlő okostelefonokkal, amelybe az Alfa generáció „már vénásan van bekötve”. Tanulást segítő applikációk, kvízek, videókészítők sokasága áll rendelkezésre. Az előadó kiemelte, a TikTok-on egyre több magyar tanár is megjelenik kreatív videókkal – érdemes figyelni és használni e felületet, ugyanis a fiatalok már innen szerzik a legtöbb ismeretet.

Atmoszféra és kiégés:

Joós Andrea kitért a tanórák között a tanáriban uralkodó atmoszférára is, nem mindegy ugyanis, hogy a pedagógusok egymás között milyen hangulatban töltik szabad perceiket. A kiégés kapcsán elmondta, a pedagógusok nagy részét eléri valamilyen formában, ezért nagyon fontos, hogy olyan tevékenységekre is fordítsanak időt, ami őket feltölti lelkileg, szellemileg: az előadó számára a rajzolás jelentette ezt. Így született meg (biológiatanári mivoltát sem megtagadva) az “Élménybiológia – Szervtetkó” című színező, mely az emberi szervezet egyes elemeit művészi módon dolgozza fel, színező füzet formában.

Kudarc vagy lehetőség?

Végezetül az előadó két videót mutatott be a kudarctól való félelem, illetve a fejlődésfókuszú szemlélet kapcsán.

 – hangsúlyozta. Itt rátért Carol Dweck elméletére, mely a rögzült fókuszú szemlélet helyett a  fejlődés fókuszú szemléletmódot emeli ki. Míg a rögzült szemlélet egy nehéz helyzetet megváltoztathatatlannak él meg, a fejlődésfókuszú arra helyez figyelmet, miként tehetnénk jobbá azt, hisz abban ugyanis, hogy minden és mindenki tud fejlődni kellő erőfeszítéssel, segítséggel.