A Hosszúhetényi Népi Együttes a helyi szokásokat viszi színpadra

– Hogy is van ez a közel száz éves történet?

– Az első nagy sikereket az 1930-as években a Hetényi Gyöngyösbokréta aratta, majd az ötvenes években feltámadt újra a néptánc csoport, míg a mai Hosszúhetényi Népi Együttes 1972-ben alakult. Kaszás János volt az első meghatározó vezetőnk, negyedszázada pedig Papp János áll a társulat élén.

– Bertalan Éva a szüleivel együtt jött ide táncolni?

– Nem egészen, ők egy évvel korábban, 1980-ban kezdtek, aztán az ezredforduló előtt be is fejezték a táncot. Akkoriban egyébként olyan népszerű volt a külföldi utak a sikerek révén az együttes, hogy csak akkor kerülhetett be új ember, ha valaki kiesett. Most úgy negyvenen lehetünk, de igen nagy a mozgás, külföldi munkák, fővárosba költözések miatt. Szerencsére van utánpótlás képzésünk az általános iskolában.

– Mi marad örök élmény az itt töltött évekből?

– A nemzetközi fesztiválok, mint Franciaország, Algéria, Lengyelország, Svédország és a csapat légköre. A pécsi Folkloriáda például sok új tagot hozott, mert annyira megtetszett amit tőlünk láttak. A taps, a siker, hogy külföldiek fotózkodnak velünk, elfelejteti, hogy mennyit szenvedünk a próbákon és a nyári fellépéseken a három alsószoknyában, a két vállkendőben, a bütykösharisnyában.

– Mi jellemzi a fellépéseiket, kérdezem Radó Tihamértől?

– A hetényi magyar hagyományokat és viseleteket mutatjuk be, a helyben gyűjtött táncokat és magatartás módokat. Tavasz várót, eljegyzési gyűrűzést, lakodalmast, vagy például a förösztést. Utóbbi például arról szól, hogy a hagyomány szerint az esküvő után a menyecske a falu közkútján megfürdeti az új embert.

– Honnan szerzik az eredeti ruhákat?

– Ebben személyesen is nagy szerepem van, mert legalább harminc éve gyűjtöm a népviseleteinket, és több száz különböző öltözékem van már. Sőt, magam is készítek férfi mellényeket, női hímzett bársony cipőket, vagy éppen beszegem a szoknyákat.

Őslakosok itt

Bertalan Éva Hosszúhetényben született 1960-ban. Komlón elvégezte a Közgazdasági Szakközépiskolát, a pécsi Szikra Nyomdában volt titkárnő, majd a Serleg Nagykereskedelem Szinkrón Kft.-től tavaly ment nyugdíjba. Édesanyjával él.

Radó Tihamér is Hosszúhetényben született 1960-ban. Pécsett az 508-asban víz- és gázvezetékszerelőnek tanult. A BÉV-né, majd a Mezőgépnél dolgozott, aztán 20 évig volt a helyi önkormányzaton mindenes segítő, szociális gondozó. Felesége Ibolya, két lányuk van és három unokájuk. Egyik vője Keserű Árpád, a táncegyüttes zenekarának vezetője.