Verseltek, énekeltek, táncra keltek a szépkorúak

A Szépkorúak Regionális Tavaszi Kulturális Találkozója a nyugdíjasok igazi Ki Mit Tud?-ja, mert itt nem „üzleti alapon” küzdenek országos sikerért, továbbjutásért a résztvevők, hanem a kultúra tiszta öröméért. Nincsenek díjak, csak ösztönző minősítések és hasznos tanácsok profi szakemberektől. Ezt a verses, dalos, táncos, zenés találkozót a közelmúltban rendezte a Nyugdíjas Egyesület az Apáczai Kulturális Házban, immár negyedik alkalommal 

– A Covid idején két esztendőn át elmaradt a találkozó. Így aztán fokozott volt az érdeklődés, a fellépők 22 műsorszámban száznál többen álltak pódiumra, a nézőtéren pedig mindenkor száznál is több volt az érdeklődő. 

A nyugdíjas korú emberek népviseletben, elegáns egyenruhákban álltak színpadra, és nemcsak a látvány volt lenyűgöző, de felejthetetlen pillanatokat okozott, amikor virtuóz citera- vagy tárogatózene szólt, amikor szépkorú hölgyek csizmában bokáztak, hát még, hogy az egyik versmondó rogyadozó lábakkal sántikált fel a színpadra, aztán a költemény átélésével valósággal szárnyra kelt és fiatalos hévvel agitált szabadságra, hazaszeretetre, szerelemre. 

A műsorvezető Radnóti Adélt, a Nyugdíjas Egyesület kulturális szervezőjét – aki egyébként maga is szereplő volt a Baranya Bokréta Népdalkör vezetőjeként – a kezdetről, a célokról kérdeztük. 

– Azzal a szándékkal indult 2017-ben a találkozó, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsünk a nyugdíjas csoportoknak. És igen fontosak ezek a fellépések, hiszen csak a saját énekkaromat nézve, több mint kétszáz népdalból áll a repertoárunk, és mi nem önmagunknak szeretnénk énekelni. 
 

A kör egyre bővül

A Nyugdíjas Egyesület elnöke, Molnár Ferenc mindehhez azt is hozzátette, a pandémia miatt volt két olyan esztendő, amikor a Nyugdíjas Egyesület klubjai nem tudtak együtt dolgozni. Elmaradtak a rendezvények, a csoportok mégsem oszlottak föl, sőt, ekkor is három új körrel gyarapodtak, így már 26 különböző területen ténykedő klubjuk működik. Az egyéni tagság is bővült, az idős emberek rádöbbentek, hogy szükség van az élő kapcsolatokra, a közösségi létre.