Fotókon keresztül járhattuk be a betlehemi születéstörténet helyszíneit

A számos szakmai elismeréssel, köztük Aranykazetta Életműdíjjal kitüntetett fotóművész nem először tart ilyen előadást. Ezúttal a kis Jézus születésének történetét ismerhette meg a közönség fotódokumentációin keresztül. Tám László a nagyérdemű és Simon-Wagner István atya, a Ferences templom plébánosának köszöntése után arról beszélt, hogy költők, írok sok minden szépet írtak a karácsonyról, ami az egyik legnagyobb ünnepünk. És hamarosan, december 11-én meggyújtjuk a harmadik gyertyát is az adventi koszorún. Úgy gondolja, hogy amikor megszületett a kis Jézus, akkor egy gyertyaszálként jött el erre a sötét világra, hogy világosságot hozzon. Hozott is, időnként azonban ez a világosság gyengül. 

Elsőként Jeruzsálemről láthattunk fotósorozatot, ami egy igazi csoda hely, és megannyi hely és helyszín várja az embereket, amelyek meglátogatása után az emberek máshogy kezdik látni a világot. Ezt a gondolatot tovább fűzve, Simon atya a latinok egyik fogalmát, a genius locit említette meg, ami annyit tesz, hogy a hely szelleme. Amikor az ember elutazik például Szigetvárra, Segesvárra vagy bárhová, ahol magyar őseink harcoltak a hazáért, az ember szíve megdobban. Érezzük lelkünkben, hogy az egy megszentelt hely és ragaszkodunk hozzá. Ez a hely szelleme. És ez sokkal jobban érvényesül a Szentföldön, mert Jézus járt ott. 

Ezt követően bejártuk Názáretet, az Angyali Üdvözlet templomát, ahol az evangélium szerint az angyal hírül adta Máriának a Megváltó születését. Majd utunk Ein Karembe vezetett, ahol Mária megosztotta örömét Erzsébettel. Az Úr szolgáló leánya tovább vitte ezt az örömhírt, hogy megossza azzal, aki megérti és őszintén örül vele. Tám László szót ejtett arról, hogy a megosztott öröm kétszeres öröm, a megosztott bánat fél bánat. A történet ezen része olyan kérdéseket ébreszthet bennünk, hogy tudunk-e együtt örülni másokkal, megmerik-e mások osztani velünk az örömüket, van-e valaki, akivel mi megtudjuk osztani az örömünket. 

Ezt követően Betlehembe mentünk, a legfontosabb helyszínre. Simon atya itt megjegyezte, hogy a karácsony az ünnepek ünnepe. A nép is így tartja. Ha rangját tekintjük, akkor a húsvét megelőzi a karácsonyt, de nincs karácsony húsvét nélkül, de húsvét sincs karácsony nélkül. Ahhoz, hogy Jézus meghaljon, meg kellett születnie. 

Utolsó állomásunk Matarija volt, ami az Egyiptomba menekülés egyik helyszínéül szolgált. Itt arról az idegenségről esett szó, amit Jézus megtapasztalt, és pont ez az, ami miatt azonosulni tud mindenkivel, aki idegennek érzi magát a világban.

A Megváltó története azonban itt még nem ér végett, de az előadás csak ezt a részét dolgozta fel életútjának az ünnepek közeledtével. Az esemény végén Tám László apró ajándékokkal kedveskedett az érdeklődőnek és egy békés, átszellemült beszélgetésre invitálta őket.