Selmeci szellem - Dokumentumfilm készült az UNESCO által is elismert magyar diákhagyományról

Mint korábban megírtuk, a selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán egykor fennállott Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatóihoz kötődik. Kezdetei a 18. századra tehetők, kialakulása és fejlődése folyamatosan zajlott a következő évszázadban. A hagyományok később, Trianon után az intézmény Sopronba költözése után is fennmaradtak, sőt újabb elemekkel bővültek. Így együtt képezik a selmeci-soproni diákhagyományok körét, amelyet a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolnak, így a többi között a Soproni Egyetemen és a Miskolci Egyetemen. A hagyományok ápolásának fontos részét képezik a szakestélyek, amelyek ősi szokások szerinti, kötött menetű, többnyire tréfás hangnemben zajló összejövetelek – olvasható a szócikkben.

Arról is beszámoltunk, hogy Szent Borbála ünnepéhez kapcsolódóan minden évben a bányamérnökök, a kohómérnökök és erdőmérnökök összegyűlnek Magyarország egy, bányászati szempontból kiemelt helyszínén. Idén ez a helyszín Vasas volt.

Az érintett ágazatokon kívül kevéssé ismert, ám valóban unikális hagyományról dokumentumfilm is készült Selmeci szellem címmel. Az egy óra hosszúságú alkotás elkészítése a Pécsett bejegyzett Szent Borbála Akadémiai Kör Egyesület kezdeményezésére valósult meg – tudta meg a Dunántúli Napló a társaság tisztségviselőjétől, Mihalecz József bányamérnöktől.

Mint Mihalecz József kifejtette, az igen fiatal filmes, Zalai Szilveszter által rendezett mű a legendás selmecbányai képzőhely történetét, valamint az ott létrejött diákhagyományt mutatja be, kifejezetten fókuszálva e ma is élő hagyományrendszer lényegére.

Az pedig a szakmaszeretet, a barátság és a hazaszeretet hármassága – hangsúlyozta a bányamérnök, hozzátéve, hogy e hagyománynak különböző formai-tartalmi megjelenései vannak, amelyek közül csupán az egyik a szakestély. Mihalecz József e hagyománynak a magyar történelem alakulására is hatást gyakorló voltáról kiemelte: ebből a hármas jelszóból lehet megérteni azt is, hogy az egyetem és későbbi utódintézményei, illetve azok hallgatói miért hoztak nagy áldozatokat az 1848-as forradalomban, Trianon után, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt is.

A 60 perces alkotást mintegy 70 órányi alapanyagból állították össze, ezért a készítők további fontos a jövőben, hogy az egyes témákat külön-külön is jobban kibontsák. „Ezt az anyagot nem szabad hagyni elveszni” – hangsúlyozta a bányamérnök.

A dokumentumfilm létrejöttének további pécsi-baranyai szála, hogy annak elkészítéséhez az alkotók Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő, tiszteletbeli bányász segítségével kaptak kormányzati támogatást. A kormánypárti politikus, akit tíz évvel ezelőtt avattak fel selmeci hagyományok gyakorlására, szintén megjelenik a dokumentumfilmben.