2024.01.14. 07:40
Grúz írónő Pécsen: Irma Tavelidze novellájában visszaköszön a város
Irma Tavelidze grúz írónő töltötte az elmúlt hónapot a pécsi írórezidencián. Amellett, hogy elbűvölte a város, egy pécsi kötődésű novellát dolgozott ki az eltelt hetekben. Az írónő könyvei hazájában több neves elismerésben részesültek, írásait több nyelvre is lefordították, többek között német, svéd és litván nyelvekre.
Fotó: Laufer László
Egész élete összefonódott az irodalommal Irma Tavelidzének, aki Tibilisziből érkezett Pécsre.
– Budapest volt az első európai város, ahova sok évvel ezelőtt ellátogattam, fiatal egyetemi oktatóként. Nagyon tetszett, amit itt tapasztaltam, de szerettem volna közelebb kerülni a magyar kultúra megismeréséhez. Mindig is volt bennem egy megérzés, hogy még vissza fogok térni. Így is lett, a Magyar Írórezidencia Programban egy hónapot töltöttem Pécsen. Bár ez sem volt sok idő, de úgy érzem, közelebb kerülhettem a magyar emberek gondolkodásmódjához
– mondta a írónő.
– Egy novellán dolgoztam, ami részben önéletrajzi elemeket tartalmaz, a főhőse Pécsre érkezik, és az új élmények által keres választ az élete fontos kérdéseire – árulta el Irma. Úgy véli ugyanis, a friss benyomások mindig segítenek abban, hogy tágítsa a gondolkodásmódunkat, megkönnyítse a döntéseink meghozását.
A szerzőnek eddig négy könyve jelent meg: két novellás- és egy esszékötet, illetve egy regény, magyarul „Sötét vizekben” címmel, mely hazájában a Saba-díjat nyerte el, mint az év regénye 2021-ben. Hangsúlyozta, az írás során törekszik arra, hogy a szöveg egésze és az egyes mondatok is művészi értéket hordozzanak.
– A kedvenc könyveimet szeretem többször is újraolvasni, ízlelgetni a szavakat, a mondatokat. Számomra ez a jó könyvek kritériuma, és szeretném, ha az én írásaim is hasonló élményt jelentenének az olvasók számára
– meséli szerény mosollyal.
Tematikailag változatosság jellemzi műveit. Azt mondja, először mindig papírra kezd el írni, s nem tervezi meg aprólékosan a könyveit, inkább hagyja, hogy a keze vezesse.
Grúziával kapcsolatban elmondta, úgy látja, közös vonás Magyarországgal, hogy az adott térségben egyedi kultúrát képvisel.
– Grúzia, bár sok kihívással küzd, sokszínű és különleges ország, a környezetünkben nem találni hasonlót. Kicsit európai, kicsit ázsiai vonások is jellemzik, de úgy érezzük, Európához közelebb állunk, szeretnénk a jövőben az Európai Unió tagjává is válni. A Kelet és Nyugat metszetében elhelyezkedő Magyarországon is azt tapasztalom, hogy a környező országokhoz képest hordoz egyfajta többletet, egyediséget, amely a nyelvben is tetten érhető
– állapította meg Irma Tavelidze, aki a hónap végére már otthonosan mozgott a pécsi belvárosban és a Zsolnay Negyedben.
Az emberi kapcsolatok és a történelmi múlt is megihleti
Irma Tavelidze 1973-ban született, fiatalkora óta a grúz fővárosban, Tbilisziben él. Sokáig főállásban műfordítóként és szerkesztőként dolgozott egy irodalmi kiadónál. Az utóbbi években azonban már csak szabadúszóként vállal fordítói felkéréseket, ugyanis azt tapasztalta, egy ilyen munka egész embert kíván. Leginkább a saját műveire koncentrál tehát az elmúlt években. Esszégyűjteménye Sztálin fenyői és más szövegek címmel 2017-ben látott napvilágot, mely szintén irodalmi díjban részesült. Elmondása szerint írásaiban az emberi kapcsolatok komplexitása, valamint a szovjet múlt árnyai is visszaköszönnek.
