Közélet

2009.09.28. 18:38

Vita Drakula pécsi lakhelyéről

Országos visszhangot váltott ki a hír: megtalálták Drakula pincéjét a Széchenyi tér alatt. Utánanéztünk, valójában mit találtak a régészek.

Cseri László

Fedeles Tamás, a pécsi egyetem Közép- és Koraújkori Történeti Tanszékének oktatója kutatásai alapján állítja, a Széchenyi tér déli részén állt az az épület, amely Vlad Tepes, alias Drakula tulajdona volt az 1460-as években, és amelyet egy 1489-es oklevél is említ Drakulyaházként. Ebben részletes leírás szerepel a kétszintes kőház helyéről. Fedeles Tamás szerint ebből az is következtethető, hogy a megtalált középkori pince tartozhatott Drakula házához. Úgy véli, hogy feltárása és bemutatása mindenképpen szerencsés lenne.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Vajon Dracula pincéjébe vezet ez az út? (fotó: Laufer László)
[/caption]

Hasonlóképpen vélekedik Gábor Olivér, pécsi régész is, aki szerint ez a belváros talán legkomolyabb középkori pincéje, ami még megmaradt, amelynek másik végét Kárpáti Gábor a hetvenes években már megtalálta, de feltárására eddig nem kerülhetett sor. Az idők során feltöltődött, így jelenleg legfeljebb kúszva lehet benne közlekedni. Feltárása esetén értékes leletek kerülhetnének elő.

A régészeti ásatásokat végző Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) Dél-dunántúli Regionális Irodájának régésze, Kárpáti Zoltán arról tájékoztatta lapunkat, hogy a részleges feltárás során semmilyen tárgyi lelet nem került elő, amely bármilyen személyre utalhatott volna. Véleménye szerint a Fedeles Tamás által is említett oklevélben az szerepel, hogy a ház északi oldalán állt a Szent Bertalan plébániatemplom Szent Katalin oltárigazgatóságához tartozó ház, márpedig véleménye szerint ez ebben az esetben nem egyezik a tapasztalattal. A Drakulaháznak gondolt épület ugyanis a középkori piactér szélén állt, így nem azonosítható a leírásban szereplővel, ám nem kizárt, érvelt Kárpáti Zoltán, hogy Drakula háza nem a dél-nyugati, hanem a dél-keleti oldalán állt a térnek.

Merza Péter, az EKF fejlesztési igazgatója szerint a KÖSZ állásfoglalása után egyértelmű, hogy a városnak nincs semmiféle bemutatási kötelezettsége a pincével kapcsolatban. Azt viszont előírta, tette hozzá, hogy úgy kell betemetni, hogy a későbbiekben bármikor feltárható legyen.

Negyvenmillióba kerülne

Az augusztus végi közgyűlés döntött arról, hogy a város nem tud áldozni a KÖSZ által feltárt középkori pince bemutatásához. A nagyközönségnek történő kulturált bemutatás esetén a becsült többletköltség 40 millió forint lenne, amelyre nincs fedezet a közbeszerzési eljárás keretében, illetve az európai uniós pályázatban. A pince szakszerű lezárása 18 millióba kerül, amelynek a forrása viszont előteremthető, a források megfelelő átcsoportosításával. A pince bemutatását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatban nem írta elő, így az engedélyező hatóság előírására a szerződésmódosítások keretében amúgy sem lehetne hivatkozni.

 

Sztori és valóság

Az ír regényíró, Bram Stoker játékfilmekből ismert vámpír Drakulája mögött történelmi személyiség áll, aki a XV. század második felében Havasalföldön uralkodott, s már életében európai hírnévre tett szert kegyetlen tetteivel és törökellenes harcával. Drakula apja, Vlad, tagja lett a Sárkányos Társaságnak, s felvette a Vlad Drakul („draco”, mint sárkányos) nevet, amely átszállt fiára. A fiatal Drakula Mátyás király pártfogoltja egészen 1462-ig, amikor a magyar király elfogatta és tizenkét éves budai és visegrádi fogságra ítélte. Ezután ismét Havasalföld trónjára került, majd néhány hónap múlva ellenségei meggyilkolták.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!