Eddig is voltak offshore-lovagjaink

A két egykori országgyűlési képviselő, a fideszes Horváth Zsolt és a szocialista Boldvai László ügye előtt számos hasonló, ám sokkal nagyobb léptékű offshore-ozásra is fény derült, amelyről az Index készített összefoglalót.

Offshore és jegybank

Az első komoly vihart kavart offshore-botrány Simor Andráshoz köthető, az egykori jegybankelnök egy ciprusi céggel bukott le. 2006-ban Simornak még több mint 900 millió forintja volt egy külföldi alapkezelőnél, ám vagyonnyilatkozata szerint megtakarításai két évvel később már csak 80 millió forintra rúgtak. A különbözet Simor ciprusi cégéhez vándorolt, sejthetően a kisebb közterhek miatt ez a vállalkozás kezelte a pénzt.

A nemzeti bank elnökére politikai össztűz zúdult, a Fidesz a szocialisták által kinevezett vezető azonnali menesztését követelte. Az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor még külön kifejezést is kitalált a pénzüket adóparadicsomokban rejtegetőkre, így Simorra. „A jegybank nem lehet offshore-lovagok szálláshelye”, s ezzel az offshore-lovag szót meg is honosította a közbeszédben. Simor egyébként jelezte, hogy befektetéseit felszámolja, pénzét pedig hazautalja.

Letelepedési kötvény kínaiaknak

Néhány évvel később az offshore-botrány a magyar államot is elérte, miután a kormány a letelepedési államkötvények bevezetéséről döntött. Ennek lényege, hogy az EU-n kívüli állampolgárok jelentős összegű állampapírt vesznek, cserébe magyar papírokat kapnak. Hasonló lehetőséggel más országok is élnek, de a Rogán Antal nevéhez köthető ötlet elég öszvérszerűre sikeredett. A papírokat kínai állampolgároknak egy offshore hátterű cég árulja, a haszonélvezők kilétét nem tudni, de azt Rogán elmondta: korábbról ismeri őket. A Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozás már 50 milliárd forintos forgalmat is lebonyolíthatott, ami után szép jutalékra tehetett szert. Azóta a céghálóban Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is feltűnt.

Gázos ügy

Szintén az Index tárta fel a Mol Energiakereskedő (MET) ügyét. Eszerint 2011-ben döntött úgy a kormány, hogy a piacon olcsóbban elérhető nyugat felől érkező gázt az állami MVM adja oda a rászorulóbb távhőszolgáltatóknak. Csakhogy a gázt a cég az offshore hátterű vállalkozásnak adta tovább, amely az olcsóbb gázt eladta a piacon, milliárdokat kaszálva ezzel. A nagy üzlet után ismeretlen tulajdonosok 2011-ben rögtön ki is tudtak venni hivatalosan  hozzávetőleg 50 milliárdot, 2012-ben már 250 milliárdot.
A MET tulajdonosai sem ismeretlenek, az Orbán Viktorral szoros kapcsolatban lévő Garancsi István, vagy a Wallis-alapító Csányi Sándorhoz köthető, Nagy György például megtalálható egy-egy kajmán-szigeteki vagy ciprusi offshore céglánc végén.  A Ho-Me 2000-en keresztül részben az övé a Café Reklám Kft., valamint korábban övé volt az offshore hátterű, azóta OTP csoport tulajdonába került Jet-Sol Kft is.

Andy Vajna cégei

Andy Vajna filmügyi biztos számos üzletben érdekelt a TV2-től a kaszinókon át a vendéglátásig. Rengeteg cége van többek között Luxemburgban, Curacaóban, de az Egyesült Államok adóparadicsomaiban is. Az Átlátszó két éve derítette ki, hogy a Nobu éttermet üzemeltető Buno Kft. és a filmforgalmazó Intercom Zrt. is a Magyar Enterprises nevű céghez köthető, amely a Venezuela partjainál fekvő, adóparadicsomnak számító Curacao szigetén van bejegyezve. A kaszinókat üzemeltető cégháló végén két amerikai cég áll: az egyiket Delaware államban – ez az USA saját adóparadicsoma -, a másikat Nevadában jegyezték be.

Újra a jegybank

Simor András ügyével a jegybank offshore-érintettsége nem ért véget. Immár Matolcsy György vezetése alatt, 2014-ben vette meg a jegybank az Eiffel Palace-t, amelyért adóval együtt 17 milliárdot fizettek. A luxus irodaházat birtokló és felújító Eiffel Palace Kft. olyan cégek birtokában van, amelyeket Cipruson, a Grenadine-szigeteken, illetve Saint Vincenten jegyeztek be.

Csányi Sándor dugipénze

Csányi Sándornak, az OTP Bank és a Bonafarm csoport vezetőjének vagyonát a Forbes magazin 2014-ben még „csak” 159,5 milliárdra becsülte. Egy évvel később viszont már 287,9 milliárd forintra taksálták az ország leggazdagabb emberének vagyonát. Ebből a növekedésből 77 milliárd egy szingapúri befektetési alapban van, amiről korábban is tudott a Forbes, de 64,5 milliárddal alulbecsülték, hogy mennyi pénz is lehet abban pontosan. Mint kiderült, Csányi majdnem annyi pénzt tart Szingapúrban, mint amennyit a Bonafarm-csoport ér.