A „suzukii” már a kertekben van

Amikor Japánban, 1931-ben Matsumura rovarkutató egy addig ismeretlen parányi muslicát a tudomány számára új fajként leírt, még csak nem is sejtette, hogy gyümölcseink egyik veszedelmes károsítóját látja mikroszkópja alatt.

Az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy a Drosophila suzukii névre keresztelt néhány mm-es gyümölcslégy főleg a bogyós gyümölcsökben hatalmas károkat okozhat, de megtámadja a cseresznyét, az almát a körtét és több más növényt is.

A magyar nevén pettyesszárnyú muslica, a vele rokonságban lévő – nálunk tömeges - ecet muslicával (Drosophila melanogaster) szemben olyan fűrészes tojócsővel rendelkezik, mely alkalmassá teszi a nőstényeket, hogy az érésben lévő gyümölcsök héját megsértsék. Az így vágott nyílásba, vagy annak közelébe a muslica lerakja tojásait. A kikelő lárvák (nyűvek) berágják magukat a termésbe, s tönkreteszik a gyümölcsöt.

2008-ig Európa szinte semmit sem tudott az addig Kelet- és Dél-kelet Ázsiában őshonos pettyesszárnyú muslicáról. Ekkor azonban egy gyümölcs-szállítmánnyal behurcolták a Spanyolországba. Még ugyanebben az évben Észak-Amerikában is felbukkant. Azóta szerte Európában rohamosan terjed, s 2012-ben már Magyarországon is megfogták első példányát a 7-es autópálya mentén, a Balaton közelében.

Az elmúlt négy évben a jövevény muslica, szinte elárasztotta az országot, sőt Nógrád megyében az idén már egy egész málna ültetvényt is elpusztított. Egyes megfigyelések szerint a szőlős kertekben is rohamosan terjed. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a pettyesszárnyú muslica kifejlett alakban (imágó) a megfelelő búvóhelyeken képes áttelelni.

Az elmúlt napokban megfogtuk az első baranyai példányt is, ráadásul a fügét károsította.
Napsütéses időszakban szinte körbe zsongják a muslicák az érett fügéket. Számos olyan termésre bukkantunk melyben akár 3-6 lárva is károsított.
Leginkább a következő növényeknek árthat: szeder, málna, egres, ribizli, áfonya, szilva, őszibarack, nektarin, sárgabarack, szőlő, som, bodza.

Házikertekben a képen is látható ún. almaecetes vagy boros csapdával lehet a pettyesszárnyú muslica egyedszámát gyéríteni, mely akár pet palackból is elkészíthető.

A sérült, lehullott gyümölcsöket fekete fóliazsákba kell tenni, s kint hagyni a napon, ahol a megemelkedett hőmérséklet hatására a kártevők elpusztulnak. A komposztban azonban vígan áttelelnek. Tavasszal a megfelelő rovarölő permetezés is igen hatásos lehet.

Fazekas Imre, biológus, Pécs -->