Kómaközpontot építenek filmstúdió helyett

Még 2000 tavaszán hívta fel lapunk figyelmét Sonkoly Károly művészettörténész, hogy a volt szénbánya tulajdonában lévő, az első világháború előtt épült egyik épülete milyen építészeti kvalitásokat mutat. Az építmény minőségénél és méreténél fogva is kiváló lehetne hangversenyterem céljára, gondolta. Az épületet Hamar Zsolt, a Pannon Filharmonikusok karmestere is megszemlélte, és megerősítette: az épület valóban alkalmas hangversenyterem céljára. Az akkori tulajdonos, a Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt. képviselője pedig beszámolt arról, hogy a harminchárom méter hosszú, húsz méter széles és majdnem húsz méteres belmagassággal bíró épületet, amely az első pécsi erőmű gépterme volt, 1998-ban felújították azért, hogy értékesíthessék. Eladni azonban nem sikerül. Aztán 2003 tavaszán Tasnádi Péter polgármester bejelentette: filmstúdió és médiaközpont épül ezen az ingatlanon kétmilliárd forintból 2009-re. Ezt az információt Sas Tamás filmrendező, a beruházó Greenhill iroda vezetője is megerősítette. A pécsi gyártóközpont Dél–Európa hasonló létesítményeivel is felveszi majd a versenyt, jelentette ki, s Pécs abból a szempontból lehet vonzó, mert modern, világszínvonalú technikát szeretnének telepíteni, amely versenyképes árakon dolgozik.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Ide nem épül filmstúdió (fotó: Pásztor Éva)
[/caption]A Greenhill azonban pénzt nem rendelt az elképzelés mellé, foglalót nem fizetett, így a napokban a Pécs Holding ZRt. megegyezett a Kóma1 Kutatás-Fejlesztési Egészségügyi Centrum Kft.-vel az ingatlan eladásáról. A kft. 50 millió forint foglalót fizetett, az adásvételi szerződés feltétele azonban az, mondta lapunknak Varga Péter vezérigazgató, hogy a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlant a földhivatalnál összevonják. Az egyik terület, az iparvágányok, a MÁV-é, ezzel kapcsolatos szerződéskötés jelenleg zajlik a Holding és a vasúttársaság között. A kft. kómaközpontot kíván létrehozni, magyarázza a vezérigazgató, de e mellett vállalnia kell egy romépület bontását és a környezetvédelmi feladatok megoldását is.

A Kóma1 alaptevékenysége a cégpapírok szerint: biotechnológiai kutatás, fejlesztés és fekvőbeteg-ellátás. Czesznak Tünde ügyvezető megerősítette, valóban kómaközpontot kívánnak kialakítani, egy olyan intézményt, amilyen jelenleg Magyarországon nem létezik, Európában is ritka. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, teszi hozzá, a kómát önmagában az elszámolhatósági feltételhez meghatározott BNO kódok közt nem tartja nyilván, a kómás betegek különböző osztályokon kapnak elhelyezést valamilyen betegség címén. A kómaközpont célja az, hogy a legkülönbözőbb okokból – cukorbetegség, agyvérzés stb. – előállott kómás betegeket egy helyen kezeljék, ha lehet rehabilitálják. Tervezik, hogy három órán belül ellátást kaphat náluk a beteg akkor is, ha például közlekedési baleset következtében kerül kómás állapotba, helikopterrel szállítják ilyenkor a központba. A beruházást kutatásfejlesztésre szánt keretéből az unió támogatja, mondja Czesznak Tünde, különösen azért, mert a pécsi kómaközpont létrehozásában részt vesznek Németország, Anglia, Hollandia és Franciaország kutatói is. 2010-re szeretnék a beruházást megvalósítani, amely várhatóan 2-5 milliárd forintba kerül.

Czesznak Tünde a dr. Dóczi Tamás akadémikus által felvetett szakmai és finanszírozási kérdésekre egyelőre, a projektnek ebben a korai fázisában még nem kívánt válaszolni, de későbbi időpontban lapunk rendelkezésére áll.