CIA- és KGB-akciók a kortárs művészetben

Amikor Fábry Sándor tv-showman legutóbb Pécsett járt, gimnáziumi padtársaként köszöntette Fabényi Júliát. A művészettörténész ugyanis öt éve költözött le a fővárosból Pécsre, de azért itt is ezer tűzben tartja a kezét. A napokban megválasztották az országos hatáskörű Vizuális Művészetek Kollégiuma elnökének is.

– Milyen feladatokkal jár az új megbízatás?

– Hatszázmillió forintról döntünk, a kortárs képzőművészeti alkotások, bemutatók idei sorsáról.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „Sokan inkább befektetői, mint esztétikai megfontolásokból vásárolnak”
[/caption]

– Ha egy fél évre lazíthatna, pihenne valahol a tengerparton?

– Utazásból jut elég a Budapest–Pécs tengelyen. Ha módom nyílna rá, akkor alkotói szabadságra mennék, mert régóta foglalkoztat, hogy a hidegháború politikusai miként szóltak bele a képzőművészek életébe. Nem is hinné, hogy a CIA és a KGB milyen közvetlenül alakította a művészek és a galériák életét, és ez nem fejeződött be a nyolcvanas évek végén.

– Pályája első szakaszát Németországban töltötte. Hasonló a német és a magyar képzőművészeti közérdeklődés?

– Közöttük töltöttem csaknem húsz évet, s elmondhatom, hogy jobban figyelnek mindenki másnál a kulturális értékeikre. Másrészt nem otthon őrzik a kiemelkedő műveket. A németeknél hagyomány, hogy akiknek van valamijük, azokat beadják a közgyűjteményekbe. Ezzel szemben itthon formálódik egy magántulajdonra alapozó, s egyre növekvő műgyűjtői kör, melynek tagjai sokkal inkább befektetői, mint esztétikai megfontolásokból vásárolnak.

– Milyennek értékeli a pécsi múzeumi helyzetet?

– Leszögezhető, hogy a főváros után itt van a legjelentősebb 20. századi gyűjtemény az országban. Van is rá érdeklődés, ezt egyértelműen jelzi, hogy az EKF-esztendőben a város múzeumaiban több mint kétszázezer látogató járt. A központi forrásból szervezett nagy kiállítások tiszta haszna ugyanis itt maradt, amiből ingyenes napokat lehetett szervezni, s olyankor áradt a tömeg. A múzeumok pedig szinte kizárólagos attrakciói a térségi turisztikai forgalomnak. A kisebb bemutatóhelyek a helyi értékekre hívják fel a figyelmet és igen jó irányban halad a múzeumpedagógiai gyakorlat is. Az idei költségvetés azonban nem sok esélyt ad a fejlődésre.

Magyar vezető, németországi alapokkal

Fabényi Júlia 1953-ban született Budapesten. A fővárosi Eötvös József Gimnázium német tannyelvű osztályában érettségizett, majd Lipcsében tanult művészettörténetet. 1983-ban Németországban doktorált kortárs művészetből, 1989-ig a lipcsei egyetemen tanított. Öt éven át vezette a szombathelyi képtárat, majd Budapesten a Műcsarnokot, több tucat kiállítást rendezett, 2007-től a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója. 2010-ben Németh Lajos Díjat kapott. Bence fia 29 éves, szociológus.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló) „Sokan inkább befektetői, mint esztétikai megfontolásokból vásárolnak” -->