Város, egyetem: nincsenek egymás nélkül

– A felsőoktatás területi dimenziói, avagy oktatásföldrajzi vizsgálatok a hazai és a nemzetközi térben – a cím ígéretes, ez kétségtelen.

– Reméljük, nem is cáfolunk rá az elvárásokra. Ez a tudományterület alig ismert, holott rengeteg érdekességet hordoz magában. Ráadásul tovább erősíti a programot, hogy az elmaradó utolsó napról a rektor előadása is itt hangzik el.

– Beszéljünk akkor a konkrétumokról is kicsit!

– Az oktatásföldrajz az oktatás és a tér kapcsolatát vizsgálja. Ez egy új társadalom-földrajzi irányzat, s nem lehetünk eléggé hálásak a közelmúltban elhunyt Tóth József professzornak azért, hogy nyitott volt erre a területre. Pécs abszolút jó kutatási közeg: nem titok, hogy ez a város gyakorlatilag az egyetemből él. Az egyetem komoly társadalmi és gazdasági változásokat tud generálni. Mindez hatványozottan igaz egy olyan városra, amelyben több szolgáltatás kis túlzással csak annak köszönheti a létét, hogy itt van több mint huszonötezer diák.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „A Balkán nem csak kutatási területem, hanem az egyik hobbim is”
[/caption]

– De ez máshol is így van, nem?

– Persze, de eltérő mértékben. A város feladata, hogy próbálja definiálni magát az egyetemhez képest is. Debrecen jó példa, vagy az egyik előadásban elhangzó Heidelberg is mintaértékű egész Európában. De nézhetjük más szemszögből is: a kulturális sokszínűség Pécsett jelen van, de egészen mást jelent, mint Szarajevóban, vagy az egész Balkánon, ahol az identitás többek között a vallás mentén szerveződik.

– Ez a mondat már csak azért is releváns, mert ön a Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központ igazgatóhelyettese. Szóval: szívszerelme a Balkán.

– Igen, engem nagyon vonz ez a csuda színes világ. A történelmi események fényében talán paradoxonnak hangzik, de ott kézzelfogható a béke, a nyugalom. Szóval a Balkán nem csak az egyik kutatási területem, hanem az egyik hobbim is.

– És mi a másik?

– A zene. Nyugodtan mondhatom, hogy a város összes jazzkoncertjén ott vagyok, de ha egy mód van rá, akkor a komoly és az alternatív zenei eseményeket sem hagyom ki.

A disszertáció témája is az oktatásföldrajz volt

DR. M. CSÁSZÁR ZSUZSA 1957-ben született Debrecenben. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem–földrajz szakos diplomát. 1982-ben költözött Pécsre. Tizenhat évig tanított a Janus Pannonius Gimnáziumban. 1999-től dolgozik a PTE TTK Földrajz Intézetében. A PTE Földtudományok Doktori Iskolában 2003-ban védte meg doktori értekezését Magyarország oktatásföldrajza témában.

Jelenleg a Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszék habilitált egyetemi docense, kutatási területe az oktatásföldrajz, valamint a Balkán kisebbségi, és vallási viszonyai. Férje újságíró, lányuk Párizsban, a Sorbonne-on ösztöndíjas művészettörténész doktorandusz.