Éltette az Iszlám Államot

2019.03.25. 15:10

Védett tanú azonosíthatta a Budapesten elfogott szír terroristát

A tanú a belga ügyészségen tett vallomást és azonosította F. Hassant. A magyar nyomozás elrendeléséről, mivel külföldi állampolgár külföldön elkövetett cselekményéről van szó, személyesen Polt Péter legfőbb ügyész döntött.

A nyugati titkosszolgálatok információi mellett egy külföldi védett tanú elmondása alapján gyanítják a nyomozó ügyészek, hogy Szíriában lefejezéssel végrehajtott kivégzésekben vett részt az az F. Hassan, akinek letartóztatásáról vasárnap döntött a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) – értesült a PestiSrácok.hu. A hírportál úgy tudja, a tanú a belga ügyészségen tett vallomást és azonosította F. Hassant, aki ugyanakkor azt állítja, valakivel összekeverik és a gyilkosságok időpontjában nem is volt a helyszínen.

A múlt hét pénteken őrizetbe vett szír állampolgárságú F. Hassant a Terrorelhárító Központ (TEK) feljelentése alapján minősített emberöléssel elkövetett terrorcselekmény és terrorcselekmény előkészületével gyanúsítja a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

A nyomozás elrendeléséről, mivel külföldi állampolgár külföldön elkövetett cselekményéről van szó, személyesen Polt Péter legfőbb ügyész döntött.

A megalapozott gyanú szerint 2016-ban, Nyugat-Szíriában, Homsz városában egy helyi lakos megtagadta, hogy csatlakozzon a terrorszervezethez, ezért bosszúból és a civil lakosság megfélemlítése céljából a csatlakozást megtagadó személy mintegy húsz családtagját kivégezték.

Egy védett tanú azonosíthatta F. Hassant

F. Hassan terhére azt róják, hogy mint az ISIS egyik magas rangú vezetője, a lefejezéssel végrehajtott húsz emberölésből tízben valamilyen formában részt vett – mondta el a portálnak a vasárnap harminc napra letartóztatott férfi ügyvédje, Kelen László, aki szerint egyelőre a hatóságok is csak valószínűsítik, hogy védence követte el ezeket a cselekményeket. Azt, hogy, F. Hassan 2016-ban már az Iszlám Állam terrorszervezet tagja volt, többek között egy olyan videofelvétellel próbálják igazolni a nyomozó ügyészek, amin hangosan élteti az ISIS-t, ám a szír férfi mindezt tagadja, és elmondta, valakivel összekeverik. A védő megjegyezte, ügyfele azt állítja, nem is volt a helyszínen a gyilkosságok időpontjában.

Arra, hogy az emberölésekben F. Hassan is részt vett, a nyugati (elsősorban belga) titkosszolgálati információk mellett Kelen László szerint egy külföldi védett tanú elmondásából következtetnek, aki, úgy tudni, a belga ügyészségen tett vallomást és azonosította F. Hassant.

Hosszú eljárásra számíthatunk

A 27 éves szír férfiről védője hangsúlyozta, csak a nevét képes leírni, egyébként írni és olvasni nem tud, emiatt pedig kétséges, hogy ő a terrorszervezetben valamilyen vezető szerepet töltött volna be. Igaz, a magyar hatóságok azt feltételezik, hogy az Iszlám Állam tagjait pontosan felkészítik, hogyan kell cselekedniük abban az esetben, ha elfogják őket.

A védő szerint akár több éves eljárásra is számítanunk, hiszen a magyar szerveknek minden információt alaposan le kell ellenőrizniük és legalább hat titkosszolgálattal kell tartaniuk ebben az ügyben a kapcsolatot.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) szombaton közölte is: vizsgálják a szíriai állampolgár európai tevékenységét és kapcsolatrendszerét, hiszen a gyanúsított elfogása előtt több európai országban is megfordult. A szír férfi korábbi bűnös tevékenységének feltárása érdekében a magyar terrorelhárítás együttműködik az Europollal, több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával – írták. A TEK feltételezhetően azt is ellenőrzi, hogy F. Hassannak vannak-e magyarországi kapcsolatai, bár Kelen László úgy tudja, ez eddig nem merült fel.

Embercsempészésért már elítélték

A Magyar Nemzet pár napja arról is írt, hogy a TEK azt is vizsgálja, F. Hasszánnak köze lehet-e a párizsi és brüsszeli terrormerényletek elkövetőihez, például a Budapesten többször is járt Salah Abdeslamhoz. Kelen László a Pesti Srácok kérdésére elmondta, Abdeslamékhoz fűződő kapcsolata nem szerepel a gyanúsításban, így erről nem tud nyilatkozni.

F. Hassant egyébként tavaly decemberben egyszer már őrizetbe vették a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Érvényes, Görögországban kiállított menekült úti okmánnyal érkezett Budapestre, a vele utazó nőnek azonban nem voltak rendben a papírjai. Akkor embercsempészés miatt indult eljárás ellene, a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Kitoloncolásáig a nyírbátori menekültügyi befogadó központban helyezték idegenrendészeti őrizetbe. Ott vette ismét őrizetbe a TEK, amely közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy F. Hassan Nyírbátorban demonstratívan fekete öltözékben járt, mint az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai, nem vett részt a közös imákon, az őrzött állomáson elhelyezettekkel konfliktusba került, össze is verekedett.

Európa biztonságát veszélyeztetik a visszatérő dzsihadisták (háttér)

2019. március 22-én napvilágot látott a hír, mely szerint a 2018 decemberében Budapesten őrizetbe vett, s a kiutasításáig idegenrendészeti őrizetben lévő szír férfi 2016-tól fogva az Iszlám Állam magas rangú harcosa volt. A terrorszervezet emírjeként öngyilkos merényleteket szervezett és kivégzéseket irányított, s emellett legalább húsz ember kivégzésében vett részt. Véreskezű hóhérként szerepelt az Iszlám Állam propagandavideóiban is. A terrorszervezet gyengülése miatt egyre több dzsihadista próbál Európába jönni, ami jelentős mértékben növeli a kontinens terrorfenyegetettségét.

Korábban a NATO és az ENSZ vezetői is felhívták a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az Európába érkező vagy visszatérő Iszlám Állam harcosai jelenthetnek:

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg már 2015 májusában arra figyelmeztetett, hogy „az egyik probléma természetesen az, hogy [a migránsok között] visszatérő harcosok is lehetnek. A migránsok közé terroristák is vegyülhetnek”.

Jean-Paul Laborde, az ENSZ terrorizmus elleni ügynökségének korábbi vezetője 2017 májusában arról beszélt, hogy „Európa azzal fog szembesülni, hogy az Iszlám Államot tömegével hagyják el a Szíriában és Irakban legyőzött harcosai, akik veszélyesebbek és harcedzettebbek, mint a korábban visszatértek”.

Több ezer uniós állampolgárból lett az elmúlt években ISIS-harcos, akiknek legalább a harmada már visszatért Európába. Az ISIS összeomlása miatt ez a szám drasztikusan növekedhet:

Az Európai Parlament által készített tavaly májusi jelentésben az szerepel, hogy egy 2016-os kutatás szerint 3900 és 4300 fő közötti uniós állampolgár lett ISIS harcos, a legtöbben az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból és Belgiumból. Nagyjából a 30 százalékuk már visszatért Európába.

Az EP jelentésében arról is írnak, hogy az Europol számításai szerint a visszatérő harcosok száma az ISIS összeomlását követően várhatóan nőni fog.

A legfrissebb hírek szerint az ISIS az utolsó területét is elveszítette Szíriában.

A Nemzetközi Politikai Tanulmányok Olasz Intézete 2017. novemberi közlése szerint körülbelül 1500 dzsihadista tért vissza Európába abból a mintegy 5 ezer európaiból, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz. A tanulmány a nemzeti hatóságokra hivatkozva megemlíti, hogy az Egyesült Királyságba kb. 400-an, Franciaországba 400-500-an, Belgiumba 121-en, míg Svédországba 140-en tértek vissza a Közel-Keletről.

Ugyanez az intézet egy 2016-os tanulmányában így írt: „Belgiumot nyugodtan tekinthetjük a szélsőséges iszlám melegágyának”. A tanulmány szerint csak a Brüsszelt Antwerpennel összekötő képzeletbeli tengely mentén fekvő városokból mintegy 355 radikális utazott el a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz.

A Deutsche Welle 2018 januárjában a német kormányra hivatkozva arról írt, hogy Németországból 2012 óta 960 fő csatlakozott az Iszlám Államhoz, közülük minden ötödik nő. Harmaduk már visszatért Németországba, köztük 50 nő is. A gyermekeik számáról pontos adat nincsen, mivel a német belbiztonsági szolgálat 14 éven aluli gyerekekről nem gyűjthet információkat.

Hans-Georg Maaßen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi főnöke szerint ez azért probléma, mert „a Közel-Keletről visszatért gyerekek és fiatalok agyát átmosták a terroristák, így már erősen radikalizálódtak”. Emiatt potenciálisan veszélyesek lehetnek, amikor visszatérnek Németországba, ahol könnyen másodgenerációs dzsihadistákká válhatnak.

A brit Guardian című lap 2019. január végi cikkében azt írta, hogy „az Európából toborzott harcosok közül a francia dzsihadisták voltak a legtöbben”. Emlékezetes, hogy közülük kerültek ki a párizsi Bataclannál, a stadionnál és különböző bárokban elkövetett terrortámadások kivitelezői.

2019 februárjában Spanyolország új nemzeti stratégiát (Estrategia Nacional Contra el Terrorismo) jelentett be a terrorizmussal és a szélsőségekkel szemben. A program óvintézkedés az Iszlám Államból visszatérő dzsihadisták ellen. A spanyol belügyminisztérium jelentésében 230 spanyol állampolgárról számol be, aki az Iszlám Állam katonájaként harcolt és nagy részük várhatóan vissza is tér az országba.

Magyarországot különösen érzékenyen érinti az, hogy a Balkánon is jelentősen megnőhet a terrorveszély. A boszniai belbiztonsági miniszter 2019 februárjában arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovina hajlandó visszafogadni azokat az állampolgárait, akik az elmúlt években az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékében harcoltak Irakban és Szíriában. A belbiztonsági minisztérium hivatalos adatai szerint Boszniából legalább háromszázan csatlakoztak az Iszlám Államhoz 2012 után. Bosznia-Hercegovinában egyébként sem ismeretlen jelenség a radikális iszlám, hiszen a délszláv háború idején számos mudzsahed érkezett az országba a Közel-Keletről, hogy „testvéreik” oldalán harcoljanak. Közülük sokan azóta is Boszniában vannak.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában