A pénz beszél

2022.08.04. 16:25

Hogyan vásárolta fel az Egyesült Államok Ukrajnát?

Az ukrán vezetők több évtizedig ellenálltak az amerikai nyomásnak, Zelenszkij már nem. Tavaly nyáron engedélyezte a külföldi termőföldvételt, néhány hónapon belül az ország egyharmada amerikai kézre került.

A Szovjetunió szétesését és Ukrajna függetlenné válását követően a világ összes nagy agrárcége mindent elkövetett azért, hogy rátegye a kezét a rendkívül értékes ukrajnai földterületekre. Természetesen ezt az ukrán politikusok próbálták megakadályozni, hazai kézben akarták látni a földeket. 2021. július 1-től aztán fordulat történt, Volodimir Zelenszkij engedett az IMF-en keresztüli nyugati – elsősorban amerikai – nyomásnak, és engedélyezte a külföldi vásárlók tulajdonszerzését. Nem meglepő: a korábban mindent megígérő nagy amerikai mezőgazdasági cégek és ukrán segítőik néhány hónap alatt felvásárolták az ukrán föld egyharmadát. A kedvező hitelekre és népszavazásokra vonatkozó ígéretekből semmi nem lett, a mostani háborús inflációban pedig az extraprofitot az amerikai nagy cégek teszik zsebre, miközben Ukrajnát teljesen kisemmizik – olvasható az Origó cikkében.

Furcsa egybeesések

Pár nappal ezelőtt látott napvilágot, hogy Ukrajna termőterületeinek nagyjából az egyharmadát már amerikai multicégek birtokolják. Mindez pedig alapvetően megmagyarázza azt is, miért támogatja fegyverekkel az ukránokat az Egyesült Államok.

A külföldiek ukrajnai földszerzése az ország 1991-es függetlenné válása óta napirenden volt, de csak Volodimir Zelenszkij 2019-es hatalomra kerülése után gyorsult fel.

Érdekes, hogy még 2001-ben egy tizenhárom éves külföldiekre vonatkozó földeladási moratóriumot vezettek be az országban, majd pedig pont 2014-ben robbant ki az úgynevezett második majdan – jegyzi meg az Origó.

Az utóbbi eredménye lett Viktor Janukovics eltávolítása a hatalomból, és így került hatalomra Porosenko. Az utóbbi elnök már lényegesen barátságosabb volt az amerikaiakkal, mint elődje, a Krím és Donbász egy részének az elvesztését követően pedig kényszerpályára került.

Már 2018-ban a földprivatizáció mellett lobbiztak az amerikaiak 

Még ennél is érdekesebb, hogy a The Ukraine Business Journal című gazdasági lap egyik 2018-as száma 64 oldalt szentelt annak, hogy bemutassa a külföldiek lehetőségeit az ukrán agráriumban. A terjedelmes magazinban többek között olyan állítások szerepelnek, hogy Ukrajna akár nyolcszázmillió ember ellátására is alkalmas lehet, ha a megfelelő befektetések megtörténnek az agrárszektorban. Nem meglepő módon a magazin első oldalain a cikkek szerzői arról értekeznek, hogy a sikeres ukrajnai mezőgazdasági átalakítások kapcsán szükséges a korábban már tárgyalt földszerzési moratórium feloldása és a külföldi tőke beengedése. A magazin nem meglepő módon angolul jelent meg. A kiadványban az is olvasható, hogy az ukrán kisebb gazdaságokon csak az amerikai nagybankok (JP Morgan és a CitiBank) hitelkonstrukciói segíthetnek.

Azt jósolták akkor az elemzők, hogy ha a földmoratórium nem lesz feloldva, akkor 2020-ra az ukrán gazdaság összeomlik külföldi segítség nélkül.

A kiadványban emellett a nyugati szakértők arra is javaslatot tettek, milyen módon kell felépülnie egy sikeres mezőgazdasági cégnek.

Hol maradt a népszavazás?

Egy Soros György érdekkörébe tartozó think-tank szervezet, az Atlantic Council oldalán még 2021. március 4-én az ukrán agrárminiszter, Roman Lescsenko hosszú cikkében arról értekezett, hogy a földprivatizációnak milyen előnyei lesznek az országra nézve.

Természetesen arról nem ejtett szót, hogy milyen veszélyeket rejt az ukrán földek külföldi kézre játszása, sőt azt állította, hogy mindenki jól fog járni a földek eladásával. Sőt, még azt is leírta, hogy a földreform az egyszerű ukránok felemelkedését segíti majd, nem pedig az ország milliárdosait, valamint Ukrajna fogja táplálni az egész világot a sikeres reformot követően.

Azóta az idő világosan bebizonyította, hogy a miniszter irománya csupán azt a célt szolgálta, hogy ideológiailag megalapozza azt, hogy Ukrajna földterületei amerikai kézbe kerüljenek.

Az agrárminiszter egyébként többször ígéretet tett arra, hogy népszavazást is tartanak majd az új földtörvényről, de ez eddig nem történt meg. Ráadásul a mostani háborús állapotok miatt nem is várható, hogy bármilyen népszavazás legyen Ukrajnában, ahol egyébként szinte az összes ellenzéki pártot betiltották – magyarázza az Origó.

A segítségnek ára lett 

Mostanra egyes források szerint a multinacionális óriásvállalatok – és a mögöttük álló befektetők, alapok – a szántóföldterületek 28 százalékával rendelkeznek, de a visszafogottabbak is több millió hektárról írnak. Az ukrán földek külföldiek kezére való átjátszását az amerikai külügyminisztérium, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank sürgette. Az ukránok sokáig ellenálltak, de Zelenszkij alatt már nem.

Soros György hét éve ezt mondta Ukrajnáról:

Készen állok. Vannak konkrét befektetési elképzelések, például a mezőgazdaságban és az infrastrukturális projektekben. Beletennék egymilliárd dollárt. Ennek profitot kell termelnie. Az alapítványom hasznot húzna ebből.

Ezt követően pedig az amerikai tőzsdespekulánshoz közel álló álcivil szervezetek komoly médiakampányt indítottak annak érdekében, hogy mielőbb sor kerüljön a földszerzési moratórium feloldására Ukrajnában. A nyomásgyakorlás pedig sikerrel járt, mivel 2021. július 1-től megnyílt az út a külföldiek előtt az ukrán földpiacon.

Természetesen a korábbi ígéretekből nem lett semmi, az ukrán kisgazdák, ahogyan az ukrán kisember sem kapott semmilyen segítséget az amerikai multinacionális vállalatoktól és nagybankoktól – teszi hozzá az Origó.

Amerikaiak nyerészkednek Ukrajnán

– Míg az elmúlt évtizedekben az arany vagy épp a kőolaj miatt keltek csatára egymással a nagyhatalmak, a jövőben az olyan alapvető szükségletek állnak majd a konfliktusok középpontjában, mint a víz vagy a termőföld – mondta a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. A szakember szerint a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás miatt egyre fontosabb kincs lesz a jó minőségű termőterület. S hogy miért épp a több ezer kilométerre lévő ukrán termőterület érdekli az amerikai cégeket? Az úgynevezett csernozjom vagy feketeföld a világ legértékesebbike, ára lassan az aranyéval vetekszik. A történelem során sokan szerették volna rátenni a kezüket, s most úgy tűnik, hogy az amerikaiak lesznek a befutók. A már említett tranzakcióknak köszönhetően a tengerentúli óriásvállalatok hosszú időre bebetonozhatják ukrán érdekeltségeiket a termelésben, a feldolgozásban és az exportban is, amivel óriási profitra tehetnek szert.

A teljes cikket itt olvashatja el

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában