Átjáró nincs, a gazdák kerülnek - nehezményezik az olvasók

A MÁV-nak az utóbbi időkben más negatív hatású döntése is volt, ami igazán a vasút melletti településeken lakó mezőgazdasággal foglalkozóknak okoz hátrányt. A járatokat látva ez több embert érint, mint amennyi az utasok száma.

A Villány-Mohács vasútvonalon Nagynyárád határában kettő átjárót bezártak. A bezárások kizárólag a vasút érdekeit szolgálták: kevesebb átjáró, kevesebb gond. A gazdáknak az egyik átjáró újranyitása különösen fontos lenne, de az sajnos egy nehezen belátható kanyarban fekszik. A MÁV csak a fénysorompóval ellátott átjáróhoz járulna hozzá, arra pedig nincs pénz. 2019-ben háromszázmillióról beszéltek.  A bezárások oda-vissza 10 km-es kerülőt jelentenek, ami egy mezőgazdasági géppel fél óra többlet menetidőt jelent, az üzemanyag fogyasztásról és annak környezetre való hatásáról nem is beszélve.

Elfogadhatatlan, egy ennyire kevés utas és teherforgalommal bíró vasútvonalon nincs más biztonságos megoldás. Kilenc év alatt, kétszeri aláírásgyűjtés, különböző hatóságok és a MÁV többszöri megkeresése sem volt elegendő a mindkét fél által elfogadható megoldás megtalálásához.

A bezárások listáján egyébként ez a vonal is fent volt, csak azért került le mert a vasút és a Volán nyomvonala jelentősen eltér, ezáltal a menetidő rövidebb. Az állomáshoz azonban ki is kell jutni és itt a vasút összes előnye elveszik. Nagynyárád esetében ez igen komoly távolságot jelent. Az egész Villány-Mohács pályának ez a legnagyobb hibája. A térképre nézve érthetővé válik, hogy miért nincsenek utasok. Ezen a legjobb minőségű szerelvények, vagy menetrend sem segít. A vonatpótló buszoknak, ha arra kerül sor, nem a vasútállomáson kell megállni, ahol senki nem száll fel, hanem a településközpontokban, akkor is, ha olyan községen megy keresztül, ahol nincs vasút. A vonalbezárásoknál, javaslom, hozzák nyilvánosságra a havi utasszámot, jegybevételt, a tényleges költséget, és akkor nem szükséges magyarázkodni.