A bányászokra emlékezne a Bányász Emlékekért Egyesület

Az emléktábla előállítási és felszerelésének költségeit az iskola volt diákjai fedezték – mint azt a cikkben olvashattuk.

Valami hasonló megoldással szeretne a Bányász Emlékekért Egyesület emléket állítani azoknak a bányászoknak, akik a „széncsaták” feszített munkatempójának és egyéb bányászattal összefüggő betegségek következtében hunytak el fiatalon – mint például az édesapám is negyvennyolc éves korában – „ágyban, párnák közt”. Vagy azoknak, akiket „málenkij robotra” elhurcoltak és valahol a Szovjetunió bányáiban haltak meg és temették el őket névtelenül. Az Ágoston téren a szén- és uránbányászat megszűnésének emlékére a Bányásztörténeti Alapítvány által felállított „Névtelen bányász” átkeresztelésével szerettünk volna egy ilyen emlékhelyet kialakítani, mert így már lenne értelme a város napján a megemlékezés koszorúit az alkotás talapzatához elhelyezni. Mert sokunk szerint a gyárak, üzemek megszűnéséről nem szoktak szoborral megemlékezni. Az alapítvány úgy döntött, hogy az átkereszteléshez nem járul hozzá, így marad az eredeti elképzelés: egy „szarkofág”, amelynek megtervezésére az egyetem művészeti képzésében résztvevő tanulóit kérnénk fel. A tervezés, kivitelezés költségeit – hasonló módon, mint tették ezt az aknászképző tanulói, önerőből, vagyis az érintett hozzátartozók közadományaiból fedeznénk.

Remélve, hogy az elhunytak családtagjai, rokonai, ismerősei is átérzik e nemes gesztus szerepét. Az elhelyezés helyszínének kijelöléséhez pedig az önkormányzatot és illetékes osztályát kérnénk fel.