Szponzorált tartalom

2019.08.13. 12:46

Fedezd fel közös múltunkat az ünnepi hosszú hétvégén!

Hazánk születésnapját idén négynapos hosszú hétvégével ünnepelhetjük. Az augusztus 17. és 20. közötti négy nap kiváló lehetőséget ad arra, hogy felkeressük az ország valamelyik szegletét. A közös múlt és a kultúra, amelyet együtt gazdagítottunk, mind olyan felfedezésre váró kincsek, amelyeket érdemes megismerni.

Magyarország a csodák forrása, és az ünnepi hosszú hétvégén rengeteg programlehetőség várja a kikapcsolódni vágyókat. Ezek a programok alkalmat kínálnak arra is, hogy kicsit visszarepüljünk a múltba. Több olyan történelmi vonatkozású úti célt is felkereshetünk, amelyek szorosan kapcsolódnak államalapító királyunkhoz, Szent Istvánhoz.

Az egyik ilyen utazásra csábító célpont Esztergom, amely a Dunakanyar történelmi és kulturális kincsestára, hazánk egyik legnagyobb múltú városa. Az egyik legenda szerint itt született Vajk, a későbbi Szent István, illetve a legendárium alapján itt keresztelkedett és Esztergomban koronázták királlyá is (más források Székesfehérvárra teszik a koronázás helyszínét).

Annyi bizonyos, hogy István apja, Géza nagyfejedelem ide helyezte át székhelyét, ahol a késő római kori település maradványait felhasználva kővárat épített. István uralkodása alatt a város a Magyar Királyság érseki központja lett – az esztergom-budapesti érsek székvárosaként ma is a római katolikus egyház magyarországi központja –, illetve itt épült fel az ország első székesegyháza, az István nevelőjéről elnevezett Szent Adalbert-templom.

Az ősi városban megannyi történelmi látnivaló: templom, plébánia, múzeum, könyvtár, levéltár vár felfedezésre, de a természetkedvelők és a lazítani vágyók sem fognak itt unatkozni.

Esztergom elsőszámú, kihagyhatatlan látnivalója a Bazilika, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A klasszicista stílusú épület 1856-os felszentelésén Ferenc József és Liszt Ferenc is részt vett. Liszt Ferenc erre az alkalomra komponálta Esztergomi mise című művét. Százméteres magasságával, 118 méteres hosszával és 49 méteres szélességével az ország legnagyobb, Európának pedig a harmadik legnagyobb egyházi építménye. Tizenhét méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják. A Bazilika egyik legnépszerűbb része a közel 100 méteres magasságban lévő kupolakilátó, amelyhez a bejárattól 400 lépcső vezet fel.

A Bazilikán belül találjuk a Bakócz-kápolnát, amely Bakócz Tamás érsek sírhelyének készült 1507-ben a Várhegyen álló középkori Szent Adalbert-székesegyház mellékkápolnájaként. Az épület a török megszállást is túlélte, ez tette lehetővé, hogy 1823-ban 1600 darabra fűrészelve a Bazilikán belül építsék újjá. A kápolna

Európa legészakibb épen maradt reneszánsz kápolnája.

Itt találjuk a Főszékesegyházi Kincstárat is, amely Közép-Európa egyik legnagyobb egyháziműtárgy-gyűjteménye. Az itt őrzött ötvös- és textilmunkák világviszonylatban is kiemelkedők. Többek között Mátyás király kálváriáját, valamint a legszebb magyar gótikus kelyhet, a Suki-kelyhet is itt őrzik.

Az esztergomi vár egykori királyi palotájának építését még Géza fejedelem kezdte el, és fia, István folytatta, akit a legenda szerint az itt álló templomban koronáztak meg. Ezt az eseményt Melocco Miklós a vár északi rondelláján felállított szobra is megörökíti. A vár ma is látható lakóépületeinek megépítését III. Béla király rendelte el. 2015-ben látogathatóvá tették a Beatrix-termet, a királyi várkápolnát és a Studiolót is, Vitéz János érsek egykori dolgozószobáját. A déli részen található a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma és a Panoptikum.

Ha további múzeumokra is van kapacitásunk, tekintsük meg a neoreneszánsz stílusú Prímási palotát, benne az érsekek portréit, a gyönyörű fogadótermeket, a gazdag érseki könyvtárat és levéltárat, ahol az Aranybullát is őrzik. Itt kapott helyet a Keresztény Múzeum is, amely az ország egyik leggazdagabb egyházi és harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteménye.

Tipp: Ha a Bazilika körül barangolunk, ne hagyjuk ki a középkori eredetű Macskalépcsőt sem, közelítsük meg ezen a romantikus hangulatú feljárón a várhegyet! Ahogy az úgynevezett Sötétkapun, ezen a várhegy alatti átjárón is mindenképpen keljünk át!

A Balassa Bálint Múzeum Esztergom és környéke hagyományainak, értékeinek gyűjtésével és megóvásával foglalkozik, így tematikája elsősorban a képzőművészet, a régészet és a néprajz köré épül, de bútor-, hajómakett- és fegyvergyűjteménye miatt is érdemes ellátogatnunk ide.

Az irodalomkedvelőknek pedig Babits Mihály egykori nyaralóját nem szabad kihagyniuk. A költő 1923 nyarán járt először feleségével, Török Sophie-val Esztergomban, ezután vették az épületet, majd Babits haláláig minden nyarukat itt töltötték. A baráti látogatások emlékét őrzi az az úgynevezett autogramfal, amelyre a kor legnagyobbjai, köztük Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond is felírta nevét.

Indulj el és hagyd, hogy minden út egy újabb csodához vezessen! További inspirációért látogass el a csodasmagyarorszag.hu weboldalra.

Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában