Hogyan segítsük gyermekünket a pályaválasztásban?

Tájékozódjunk előzetesen

Mielőtt leülnénk átbeszélni a témát, fontos hogy alaposan felkészüljünk. Mi ismerjük legjobban a pályaválasztás előtt álló gyermekünk képességeit és készségeit, mi tudjuk, hogy melyik tantárgyak mennek neki könnyen, és mi az, ahol csak komoly szenvedés árán tudott teljesíteni. Nézzünk utána, hogy milyen lehetőségek vannak: egyetemi képzések, okleveles- és szakképzések tucatjával indulnak minden évben, az tehát nem lehet probléma, hogy nincs miből válogatni. Ha gyermekünk szívesen és jól tanul, koncentráljunk az egyetemi oktatásra; ha inkább a kézügyessége a kiemelkedő, akkor valamilyen gyakorlatias, a munkaerőpiacon jól hasznosítható szakmát érdemes választani.

Nem csupán a hosszú, több éves képzésekben kell gondolkodni: léteznek néhány hetes, alapvető informatikai ismereteket átadó tanfolyamok, de ha valaki jó szervezőkészséggel rendelkezik, jó kiindulási alapot adhat neki egy projektmenedzser képzés is.  

Kommunikáljunk gyermekünkkel

A pályaválasztási folyamatnak talán ez a legfontosabb állomása. Valószínűleg hozzászoktunk ahhoz, hogy megmondjuk mit csináljon, ez az idő azonban elmúlt, most az a legfontosabb, hogy gyermekünk mit szeretne. 

Válasszunk egy nyugodt időpontot, amikor van időnk átbeszélni a témát, és üljünk le egy komolyabb beszélgetésre. Először is hallgassuk meg, hogy ő mit szeretne, hiszen lehetséges, hogy pontos elképzelései vannak a jövőjét illetően. 

Mi a helyzet akkor, ha gyermekünk tudja, mit akar?

Ebben az esetben a legfontosabb az, hogy próbáljuk meg őt támogatni. Ennek nem kell feltétel nélkül történnie: ha úgy látjuk, hogy az elképzelés teljesen irracionális, számoljunk be az aggályainkról. Tartózkodjunk a lekezelő, anyáskodó hangnemtől, hiszen ez egy felnőtt döntés, amit végső soron neki kell meghoznia. Próbáljuk őt észérvekkel meggyőzni: hivatkozhatunk arra, hogy jobb rálátásunk van a világra, hiszen nagyobb élettapasztalattal rendelkezünk. 

Ha kitart amellett, hogy egy olyan egyetemet vagy képzést szeretne kipróbálni, ahova véleményünk szerint nem kerülhet be, ezt mondjuk el finoman, de végső soron hagyjuk rá a döntést: az is lehet, hogy meglepetést fog okozni nekünk. Ha végül mégsem jár sikerrel, akkor az ezzel járó kudarcot támogatásunk segítségével el fogja tudni viselni.

Ha bizonytalan a döntésében

Ha gyermekünk nem döntötte el, hogy mihez szeretne kezdeni magával a középiskolát követően, akkor avassuk be a korábbi kutatásunk eredményébe. Mondjuk el neki, hogy szerintünk mi lenne a neki való pálya, ismertessük ennek előnyeit és hátrányait és azt, hogy az egyes képzéseken, tanfolyamokon vagy egyetemi kurzusokon milyen tantárgyakkal találkozhat. 

Ha szeret egyedül lenni, magányosan tanulni, akkor feltételezhetjük, hogy az önálló munkavégzés a neki való: amennyiben jó volt matematikából, úgy választhatja a könyvelői pályát, ha a humán tárgyak fekszenek neki, akkor jó lehetőségek állnak előtte jogászként. Ha társasági ember, akkor jó lehetőség lehet a vendéglátás, a marketing vagy éppen a szociális munka világa. Ha azt érezzük, hogy nem szeretne még hosszú időre elköteleződni egy pálya mellett, akkor érdemes elkezdeni egy rövidebb tanfolyamot, például egy soft skill vagy projektmenedzsment képzést, ahol különböző készségeit fejlesztheti.

Mindenkinek megvannak a maga gyenge pontja, de mi inkább fókuszáljunk az erősségekre, és hívjuk fel a figyelmét arra, hogy miben tehetséges, majd adjunk időt, hogy átgondolhassa a hallottakat.

Mit tegyünk akkor, ha nem akar továbbtanulni?

Természetes, hogy a legjobbat szeretnénk gyermekünknek, és egy olyan pálya felé vezető úton akarjuk elindítani, ahol sikeres és boldog lehet. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy nem mindenkinek a továbbtanulás a legjobb megoldás. Természetesen elmondhatjuk, hogy miért nem értünk egyet a döntésével, de ha belekényszerítjük abba, hogy válasszon egy iskolát, nincs sok esélyünk arra, hogy sikeresen veszi majd az akadályt. 

Ha mégis úgy érezzük, hogy képességei és lehetőségei alapján érdemes lenne tanulnia, kössünk kompromisszumot: javasoljuk azt, hogy hagyjon ki egy-két évet, és ezen időszak alatt próbálja megtalálni önmagát. Ehhez természetesen feltételként szabhatjuk azt, hogy ha szeretne továbbra is otthon lakni, akkor kezdjen el dolgozni: így tanulhat egy kis felelősséget, megismerheti a valódi világot és az is elképzelhető, hogy rátalál a számára legmegfelelőbb munkalehetőségre is.

A támogatás a legfontosabb

Amikor elérkezik a pályaválasztás ideje, egy kicsit gondoljunk vissza a középiskolai éveinkre. Lehet, hogy felnőttként már nincs kétségünk afelől, hogy hogyan alakul majd a jövőnk, de tizennyolc évesen biztosan sok bizonytalanság volt még bennünk. Ilyen kevés élettapasztalattal, a világ tényleges ismerete nélkül rendkívül nehéz életreszóló döntéseket hozni, ezért ne támasszunk gyermekünkkel szemben túlzott elvárásokat. Sokan csak a húszas-harmincas éveikben, esetleg még később találják meg a nekik való utat: fogadjuk el ennek a lehetőségét is, és álljunk gyermekünk mellett, bízva abban, hogy a számára legjobb döntést fogja meghozni.