A lakásra várók száma nem csökken évek óta

Számtalan történet kering közszájon arról, hogy milyen módszerekkel, milyen alpári módon kértek „ellenszolgáltatást” a valakik azért, hogy a legszegényebbeknek, legrászorultabbaknak lakást adjanak. Nem kizárt, hogy ezeknek az embereknek a száját megpróbálták már befogni, ellehetetleníteni, megzavarni, megzsarolni, lejáratni – ahogy lapunk munkatársával is megesett –, és esetükben lehet, hogy sikerrel is jártak, hiszen szerencsétlenségükben sokkal sebezhetőbbek a nehéz sorsúak, ám ha végül ezeknek a sztoriknak csak érzelmi alapjuk van, valamiért a rend­őrség nem tudja bizonyítani, akkor is nagyon durva, amin a legszegényebb pécsieknek keresztül kellett menniük.

Csak azért, hogy néhány haszonleső a pécsiek közvagyonát kénye-kedve szerint osztogathassa, hogy a kevéske pénzüket elvéve saját zsebeiket tömjék tele. Ezek mellett pedig csodálatosan „fénylik”, ahogy a haveroknak, a feleség üzlettársának, a volt feleségnek, kisbarátnak, bárkinek a lakáskérelmét elbírálták, ha kellőképpen közel volt a tűzhöz, a nagymenőkhöz, a várost 2019 óta uraló szűk haveri társasághoz.

De min is csodálkozunk? A jelenlegi polgármester saját szavai szerint is „birodalomként” tekint az önkormányzati szférára, és állítólag „mester” megszólításra is hallgat, vagyona – mert ezt is mondta: „van pénzem” – pedig félmilliárdot bőven eléri.