Rollertangó: már ki is oszthatják egymás között a pénzt

Bóka Máté Ciprián

Szinte nincs pécsi, aki ne találkozott volna szabálytalankodó rolleressel az utakon. Maga az ötlet az egyén szempontjából nem rossz, vagyis az, hogy tegyünk egy nagyon kicsi járműre viszonylag erős motort, amellyel járdán, úttesten, bicikliúton, vagyis bárhol mehetünk. Ez az abszolút kényelmi szempontból történő megközelítés. Csak hogy a közlekedés jelenleg egyelőre többtonnás autókat, meg sérülékeny időseket és gyerekeket jelent, meg éppen ezért közlekedési szabályokat. 

De ott van a pécsi specialitás, hogy egy viszonylag kisebb városban is sikerült olyan dugókat összehozni, mint egy több százezres városban. A helyi közlekedés az utóbbi időben kilátástalanul kaotikussá vált: a város lakói vagy dugóban ücsörögnek, vagy pedig a buszmegállóban állva és káromkodva várják az éppen kimaradó járatot. Ilyen körülmények között vakmerő vállalás az, hogy egy olyan rendszert dobnak rá jelenlegi káoszra, ami nem a közös, nem a közösségi közlekedést szolgálja, hanem jelenleg csak az egyénit. 

De a jelenleg még regnáló baloldali városvezetés szerint azonban ez remek dolog. Persze az ő szempontjukból logikusnak tűnhet a pénzügyileg is jó húzás. Mert ha rollereznek a pécsi emberek, akkor a tömegközlekedést sem kell rendbe tenni, és már most kioszthatják a haveroknak, az ügyvédbarátoknak, volt erőműves munkatársaknak, a szocialista párt funkcionáriusainak a kenyérre való zsíros falatokat.