Jegyzet: Pécs nem áll jól a tavak, a folyók és a fürdők tekintetében

Balikó Gergely

Régi városi közhely, helyesebben vágyálom, hogy az amúgy sem csúnya pécsi városképhez igazán nagyot egy, a várost átszelő folyó tudna hozzátenni. A baranyai vármegyeszékhely azonban a közeli állóvizekkel sem áll túlságosan jól. 

Az amúgy szép és igen szükséges Malomvölgyi tavak talán egy csöppet kicsik, a csaknem 80 hektáros Pécs-tó pedig mintegy húsz kilométer távolságban található a várostól. Szóval úgy látszik, ha a pécsiek vizet szeretnének látni, ahhoz utazni kell. Hasonlóképpen van ez a fürdővizek esetében is. Ugyanis jobb lehetőség nem lévén sokan Szigetvárra, vagy Barcsra kell, hogy utazzanak egy frissítő hideg- vagy éppen egy relaxáló meleg vizes csobbanásért. De miért is alakult ez így? Mai lapszámunkban írtuk meg, hogy az állam a honvédelmi tárcán keresztül 23 millió forinttal járul hozzá a Hullámfürdő októbertől az év végig tartó időszakának működéséhez. A város egyetlen fürdőjéről van szó. 

A Balokány-strand bezárásával Pécs lemaradt a vele összehasonlítva olyan jóval kisebb baranyai településektől, ahol láttak fantáziát a fürdőfejlesztésben. A már említett Szigetvár mellett a nagy fürdőközpont Harkányt is ideértve Siklóson és Magyarhertelenden keresztül sorolhatóak a példák. Februárban számoltunk be arról, hogy a jelenlegi városvezetés pécsi aquaparkkal kapcsolatos kérdőívet összesen 2316 ember töltötte ki. A válaszokat összegezve egyértelművé vált, hogy a lakosság szeretné, ha Pécsett amilyen hamar csak lehet valósuljon meg az Aquapark és a hozzá kapcsolódó sportuszoda, multifunkcionális sportcsarnok és szálloda fejlesztése. Kérdésünk: hogy is állunk ezzel most?