Hallgassa élőben!

Bunkerek az erdő mélyén

Többszáz kilométer hosszú védelmi vonal épült Magyarország déli határán az 1950-es években a feltételezett jugoszláv fenyegetés ellen. A mintegy 1500 bunker és egyéb építmény feltárását most végezték el Baranyában és Zalában a hadtörténészek.

Baranyában is sok megmaradt az egykori védvonal bunkereiből – Drávaszabolcs közelében egy géppuskafészket rejt az erdő

Az egykori védvonal kutatásának eredményeiről dr. Holló József altábornagyot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük meg. Mint kiderült, a feladatról és a tapasztalatokról februárban nagyszabású konferenciát szervez a PTE Földrajzi Intézete.

A munkák a feltárással nem érnek véget, a teljes déli határvidék sorra kerül, miután a Hadtörténeti Múzeum levéltárából rendelkezésre állnak az 1951–55 közötti építkezés szigorúan titkos tervei, katonai számvetései. Zalában egyébként Páka településen a megtalált objektumokat látogathatóvá tették, turistacélpontként, múzeumi érdekességként funkcionálnak a bunkerek, lőállások, hadi létesítmények.

– Mi, baranyaiak, és az ország mit profitálhat ebből? – kérdeztük a kutatások vezetőjétől, dr. Holló József altábornagytól.

– Az írott hadtörténelem nyer vele a legtöbbet, országos és régiós szinten egyaránt. Másrészt a hidegháború legkeményebb éveiben az ötvenes esztendők elején az itt zajló eseményekről a lakosság alig tudott meg valamit. Még a közelben élők is csak nagyon keveset, mert a védelmi vonalat az éjszaka leple alatt, álcázva készítették. Most feltárul minden.

– Mi indokolta a hadi beruházást?

– Azzal magyarázták, hogy a „Tito, a láncos kutya” időszakban csak így lehet megfékezni a délről várható háborús veszélyt. Többsoros védelmi vonalat építettek ki, és ez a gigászi őrület 7 milliárd forintot emésztett fel 1951–1955 között. Baranya teljes határvonalán megépült a rendszer, több mint 100 kilométer hosszan.

– Aztán leállt a munka.

– Igen, a teljes beruházásnak csak a 40 százaléka készült el, de így is az akkori egyéves költségvetésünk harmadába került. Ugyanakkor arról szóltak a tervek, hogy a későbbiekben a határtól jóval beljebb is lesznek erődök.

– Mi maradt meg a védrendszerből Baranyában?

– Olyan objektumok, harckocsi- fedezékek, géppuska- és lövegtüzelő állások, amelyek a terepadta lehetőséget kihasználva lezárták a fő közlekedési irányokat. Tény, hogy 56–61 között sok létesítményt leromboltak, ám a védelmi vonal tökéletesen követhető és jó néhány eredeti bunkerre ráleltünk. Nem olyan könnyű ugyanis egy ilyen szabású program elemeit eltüntetni. Hiszen 270 zászlóaljat terveztek ezekbe a védőkörletekbe, egy zászlóalj létszáma pedig 300–500 fő volt akkoriban, szóval több mint százezer embert foglalkoztatott volna az erődsor.

– Mi jut el ebből az itt élőkhöz?

 – A zalai, baranyai szakasz feltárását követően a feldolgozást megkezdtük. Most az önkormányzatokat és a helytörténészeket igyekszünk bevonni. Baranyában két hadszíntérkutató már megkezdte a terepfeladatokat, ők a pécsi konferenciára fotókon, filmeken mutatják be a lehetőségeket. Például Drávaszabolcs, Villány, Pócsa, Márok mellett szép számmal vannak maradványok.

A távlati cél az, hogy a védrendszer baranyai és zalai szakaszát összekössük, és így bejárható turistaútvonalat alakítsunk ki, melyen a hadi építmények jelentenék az állomásokat. Az Európai Uniót is bevontuk az elképzelésbe, és Brüsszelnek nagyon tetszett az ötlet.

Déli fenyegetettség

A 3. világháborútól való félelem miatt építették meg a 630 kilométer hosszú határvédelmi rendszert, a szovjet pártvezetés helyzetértékeléséhez igazodva. Elsősorban a jugoszláv fenyegetettség miatt, és a szándékok szerint 1951-re az ország lakosságának 5 százalékát besorozták volna katonának.
Ezzel párhuzamosan védrendszer kiépítéséről döntöttek: elsőként 1949-re 200 kilométer hosszú, kétsoros drótkerítést húztak fel, köztük kétméterenként elhelyezett aknákkal. Ezt követte a magyar „Maginot-vonal” kialakítása.

A védvonal „eleste”

Történészek szerint ez a védrendszer alkalmatlan lett volna egy komolyabb katonai akció megfékezésére. Rosszul álcázták, gyenge minőségű anyagokat használtak és a vonal megkerülhető volt. 1955 körül a jugoszláv–magyar konfliktus normalizálódott, megkezdődött a sáv lebontása. 1961-re 25 millió téglát és kétszázezer vasbeton gerendát szedtek ki a katonai építményekből, a helybeliek is elvittek minden mozdíthatót. Így a 170 centi magas, két-három személyes építmények a továbbiakban a gyerekek játszóhelyévé váltak.

Koronavírus
Orbán-Jansa találkozó: az oltás életet ment
Európa-liga / 2 perce
A Manchester United és a Villarreal jutott a döntőbe
Az Európa-liga döntőjét május 26-án rendezik Gdanskban, az európai szövetség (UEFA) hétfői bejelentése szerint 9500 néző előtt.
Gyász
Türelemmel viselt betegség után, 88 éves korában GERDESICS VITÁLYOS elhunyt. Temetése 2021. május 13-án 14 órakor lesz a lothárdi temetőben.
"Értünk többé már nem aggódsz, nem fáradsz, és nem dolgozol. Örök álom lezárta szemed, megpihenni tért két dolgos kezed. Számunkra te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok.” Mély fájdalommal tudatjuk, hogy PARAGI MIHÁLYNÉ Irénke kozármislenyi, volt István-aknai lakos, 84 éves korában elhunyt. Temetése 2021. május 10-én 11 órakor lesz a kozármislenyi temetőben. A gyászoló család
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik MARTIN ISTVÁNNÉ Tóth Irén temetésén részt vettek, utolsó útjára elkísérték és fájdalmunkban bármi módon osztoztak. A gyászoló család
"Adj Uram örök nyugodalmat neki és az örök világosság fényeskedjék neki. Nyugodjék békében. Ámen." Fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk VASS JÓZSEFNÉ Bajsz Mária 74 éves korában elhunyt. Temetése 2021. május 11-én 13 órakor lesz, a hetvehelyi temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy PINTÉR ANDRÁS volt vasasi aknász, 2021. április 25-én 80 éves korában elhunyt. Hamvaitól szűk családi körben veszünk búcsút. A gyászoló család
„Elfeledni Téged soha nem lehet, mert te voltál a jóság és a szeretet." Fájdalommal tudatom, hogy legcsodálatosabb édesanyám GYŐZŐ ALAJOSNÉ Szabó Anna 97. életévében örök álomba szenderült. Temetése 2021. május 11-én a 14.30 órakor kezdődő gyászmisét követően 15 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló leanya
Fájó szívvel tudatjuk, hogy ERDŐS LAJOS a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat volt dolgozója életének 89. évében elhunyt. Temetése 2021. május 10-én a 14 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerettünk BŐSZ JÁNOS JÓZSEF bogádi lakos 58 éves korában elhunyt. Temetése 2021. május 8-án 14 órakor lesz a romonyai temetőben. Ezt követően gyászmisét tartunk a templomban. A gyászoló család
Szomorúan tudatjuk, hogy GÁSPÁR JÓZSEF szigetvári, volt nagydobszai lakos, 88 éves korában elhunyt. Temetése 2021. május 6-án 14 órakor lesz a nagydobszai temetőben. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy KAISER GYULA 83 éves korában elhunyt. Temetése 2021. május 6-án 15 órakor lesz a sásdi új temetőben. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy GYERTYÁS JÓZSEFNÉ Magyari Katalin 2021. április 14-én hosszú szenvedés után, 73 éves korában elhunyt. Május 10-én 15 órától búcsúztatjuk a pécsi köztemető dísztermében. Fia és rokonai
"Szívünkben helyedet nem pótolja semmi, Míg a földön élünk nem fogunk feledni." Fájó szívvel emlékezünk TRUBICS JÁNOS (tanár) halálának 7. évfordulóján. Szerető családod
DR. ERHARDT IMRÉNÉ halálának 4. évfordulójára. "Szőke hajad, csillogó szemed álmaimnak része lett." 64 év emléke beleégett a szívembe. Szerető férjed és gyermekeid