Hallgassa élőben!

Bunkerek az erdő mélyén

Többszáz kilométer hosszú védelmi vonal épült Magyarország déli határán az 1950-es években a feltételezett jugoszláv fenyegetés ellen. A mintegy 1500 bunker és egyéb építmény feltárását most végezték el Baranyában és Zalában a hadtörténészek.

Baranyában is sok megmaradt az egykori védvonal bunkereiből – Drávaszabolcs közelében egy géppuskafészket rejt az erdő

Az egykori védvonal kutatásának eredményeiről dr. Holló József altábornagyot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük meg. Mint kiderült, a feladatról és a tapasztalatokról februárban nagyszabású konferenciát szervez a PTE Földrajzi Intézete.

A munkák a feltárással nem érnek véget, a teljes déli határvidék sorra kerül, miután a Hadtörténeti Múzeum levéltárából rendelkezésre állnak az 1951–55 közötti építkezés szigorúan titkos tervei, katonai számvetései. Zalában egyébként Páka településen a megtalált objektumokat látogathatóvá tették, turistacélpontként, múzeumi érdekességként funkcionálnak a bunkerek, lőállások, hadi létesítmények.

– Mi, baranyaiak, és az ország mit profitálhat ebből? – kérdeztük a kutatások vezetőjétől, dr. Holló József altábornagytól.

– Az írott hadtörténelem nyer vele a legtöbbet, országos és régiós szinten egyaránt. Másrészt a hidegháború legkeményebb éveiben az ötvenes esztendők elején az itt zajló eseményekről a lakosság alig tudott meg valamit. Még a közelben élők is csak nagyon keveset, mert a védelmi vonalat az éjszaka leple alatt, álcázva készítették. Most feltárul minden.

– Mi indokolta a hadi beruházást?

– Azzal magyarázták, hogy a „Tito, a láncos kutya” időszakban csak így lehet megfékezni a délről várható háborús veszélyt. Többsoros védelmi vonalat építettek ki, és ez a gigászi őrület 7 milliárd forintot emésztett fel 1951–1955 között. Baranya teljes határvonalán megépült a rendszer, több mint 100 kilométer hosszan.

– Aztán leállt a munka.

– Igen, a teljes beruházásnak csak a 40 százaléka készült el, de így is az akkori egyéves költségvetésünk harmadába került. Ugyanakkor arról szóltak a tervek, hogy a későbbiekben a határtól jóval beljebb is lesznek erődök.

– Mi maradt meg a védrendszerből Baranyában?

– Olyan objektumok, harckocsi- fedezékek, géppuska- és lövegtüzelő állások, amelyek a terepadta lehetőséget kihasználva lezárták a fő közlekedési irányokat. Tény, hogy 56–61 között sok létesítményt leromboltak, ám a védelmi vonal tökéletesen követhető és jó néhány eredeti bunkerre ráleltünk. Nem olyan könnyű ugyanis egy ilyen szabású program elemeit eltüntetni. Hiszen 270 zászlóaljat terveztek ezekbe a védőkörletekbe, egy zászlóalj létszáma pedig 300–500 fő volt akkoriban, szóval több mint százezer embert foglalkoztatott volna az erődsor.

– Mi jut el ebből az itt élőkhöz?

 – A zalai, baranyai szakasz feltárását követően a feldolgozást megkezdtük. Most az önkormányzatokat és a helytörténészeket igyekszünk bevonni. Baranyában két hadszíntérkutató már megkezdte a terepfeladatokat, ők a pécsi konferenciára fotókon, filmeken mutatják be a lehetőségeket. Például Drávaszabolcs, Villány, Pócsa, Márok mellett szép számmal vannak maradványok.

A távlati cél az, hogy a védrendszer baranyai és zalai szakaszát összekössük, és így bejárható turistaútvonalat alakítsunk ki, melyen a hadi építmények jelentenék az állomásokat. Az Európai Uniót is bevontuk az elképzelésbe, és Brüsszelnek nagyon tetszett az ötlet.

Déli fenyegetettség

A 3. világháborútól való félelem miatt építették meg a 630 kilométer hosszú határvédelmi rendszert, a szovjet pártvezetés helyzetértékeléséhez igazodva. Elsősorban a jugoszláv fenyegetettség miatt, és a szándékok szerint 1951-re az ország lakosságának 5 százalékát besorozták volna katonának.
Ezzel párhuzamosan védrendszer kiépítéséről döntöttek: elsőként 1949-re 200 kilométer hosszú, kétsoros drótkerítést húztak fel, köztük kétméterenként elhelyezett aknákkal. Ezt követte a magyar „Maginot-vonal” kialakítása.

A védvonal „eleste”

Történészek szerint ez a védrendszer alkalmatlan lett volna egy komolyabb katonai akció megfékezésére. Rosszul álcázták, gyenge minőségű anyagokat használtak és a vonal megkerülhető volt. 1955 körül a jugoszláv–magyar konfliktus normalizálódott, megkezdődött a sáv lebontása. 1961-re 25 millió téglát és kétszázezer vasbeton gerendát szedtek ki a katonai építményekből, a helybeliek is elvittek minden mozdíthatót. Így a 170 centi magas, két-három személyes építmények a továbbiakban a gyerekek játszóhelyévé váltak.

hirdetés
Jótanácsokkal segítik a versenyzőket A Dal 2021 házigazdái
későbbre halasztják
Felfüggesztik a közlekedési vizsgákat
érdekes elmélet... / 48 perce
Meghökkentő magyarázat arra, mi lehet a halál után
Egy férfi meglepő elmélettel állt elő arra vonatkozóan, hogy mi lehet a halál után. Ilyen gondolatmenettel eddig még nem találkozhattunk, éppen ezért nagyon sokan felfigyeltek rá.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága feleségem, édesanyánk, nagymamánk ID. BOHATA ISTVÁNNÉ Erzsike 71 éves korában, hosszú betegség után elhunyt. Temetése 2021. március 10-én 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető oldalterméből. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy GOGOLÁK LAJOSNÉ Rádóczi Klára 2021. február 7-én elhunyt. Szűk családi körben vettünk tőle búcsút. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Malomvölgyi úti idősek otthona dolgozóinak, akik utolsó éveit próbálták könnyebbé tenni. A gyászoló család
Szomorú szívvel, megrendülve tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagypapa, dédnagypapa VARGA ISTVÁN volt lothárdi lakos, a Volán Taxi volt dolgozója, 81 éves korában elhunyt. Temetése 2021. március 9-én a 13.30 órakor kezdődő gyászmisét követően 14 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Mindazokkal tudatjuk, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyám, nagymamánk, dédnagymamám HEGEDÜS KÁROLYNÉ Gaál Irma „Muci" 86 éves korában örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2021. március 10-én 14 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy JUDT PÉTER 57 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 2021. március 11-én 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető oldalterméből. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy drága szerettünk AMREIN JÓZSEF hirdi lakos 91 éves korában elhunyt. 2021. március 10-én 13.30 órakor helyezzük örök nyugalomra a hirdi temetőben. A gyászoló család
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik SOÓ LÁSZLÓ búcsúztatásán megjelentek és azoknak is akik az elmúlt hetekben részvétüket fejezték ki, együtt éreztek fájdalmunkban. A gyászló család
Ezúzon mondunk köszönetet mindazoknak, akik HEILMANN JÓZSEF temetésén részt vettek, gyászunkban osztoztak. 60 éve hűen szerető felesége, fia, menye
Fájó szívvel tudatjuk, hogy HESZ ÁDÁMNÉ Scheich Magdolna pécsújhegyi, volt geresdlaki lakos 2021. február 22-én, 90 éves korában elhunyt. Temetése 2021. március 10-én 14.30 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy TAKÁCS GYULÁNÉ Katica pécsszabolcsi lakos 91 éves korában elhunyt. Temetése 2021. március 8-án 15 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy VÁRNAI PÁLNÉ Rigó Rózsa ÁNTSZ közegészségügyi - járványügyi felügyelő, súlyos betegségben 73 évesen elhunyt. Drága halottunk emlékére a gyászmise a Pálos templomban (Pécs, Hunyadi u.70) március 9-én, kedden délután 4 órakor lesz. Gyászoló férje és szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleségem, édesanyánk és nagymamánk LÉNÁRD JÓZSEFNÉ Vasvári Edit életének 77. évében váratlanul elhunyt. Temetése 2021. március 10-én 15 órakor a Belvárosi templomban lesz. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy PAP ÁRPÁD szigetvári lakos, volt volán dolgozó, 76 éves korában elhunyt. Temetése 2021. március 8-án 14.30 órakor lesz a szigetvári Turbéki temetőben. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy LIEB JÁNOSNÉ nyugotszenterzsébeti lakos, 84 éves korában elhunyt. Temetése 2021. március 8-án 11 órakor lesz a Nyugotszenterzsébeti temetőben. A gyászoló család