– Húsz kilométeren, Gyűrűspuszta és Kémes közt újult meg Baranyában déli határfolyónk, a Dráva védrendszere. A kivitelezési munkálatokat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság rendelte meg. A fejlesztés a napokban, november végén zárult le. Minden az eredeti tervek szerint alakult?
– Az időjárási nehézségeket eltekintve mindent az eredeti tervek szerint el tudtunk végezni, emiatt a vártnál ugyan valamivel tovább tartott a kivitelezés, de még így is időben vagyunk, megtartottuk a műszaki átadás-átvételt, januárban pénzügyileg is lezárjuk a projektet, jövő márciusban pedig a teljes programot befejezzük. Habár a tavalyi év végén árvíz volt a Dráván, majd az idén tavasszal szintén nem tudtunk a gát töltéskoronáján dolgozni, azt követően felgyorsult a munka, a közreműködő partnereknek köszönhetően. A kivitelező a Szekszárd-Paksi Kft., a műszaki ellenőr a Kapos Hidro Kft., a tervező a VIZITERV Consult Kft. volt.
– Mit és miért kellett elvégezniük?
– Az árvízi biztonságot szerettük volna növelni, és egyben teljesen megfelelni a jelenleg érvényben lévő jogszabályoknak, amelyekkel a lehető legnagyobb árvízvédelmi biztonság nyújtható az adott öblözetben fekvő településeknek, esetünkben a drávaszabolcsi és kémesi öblözeteknek – az ezeket védő 19,83 km-es töltésszakaszt erősítettük meg és magasítottuk 60 centiméteres magasságban, amelyhez még hozzájön a töltéskoronán lévő aszfaltozás miatti újabb 20-30 centiméter is. Mindezzel nyolc település árvízvédelmi biztonsága nő meg jelentősen, ahol mintegy háromezren élnek. Közvetetten további négy település és mintegy ezer fő érintett.
– Ezek után megfelelnek teljesen a jogszabályoknak?
– Így van, és tudni kell azt is, hogy a Drávára a legtöbb magyarországi folyóval ellentétben – részben azért is, mert határfolyóról van szó – a mértékadó vízszínt fölötti magassági biztonsági szint nem 100, hanem 120 centiméter – ez utóbbiból hiányzott eddig 60 centiméter. Azt is fontos lehet tudni és rögzíteni, hogy a mértékadó vízszint a 100 éves ciklusokban tapasztalható legnagyobb árvíz szintjeiből indul ki.
– Vagyis a kémesi és az oldi öblözet településeit immár nem öntheti el a víz?
– Természetesen az árvízvédelemben sincs tökéletes biztonság, de a kockázatokat jelentősen le lehet csökkenteni – mi ezt most megtettük. És nem csak a fentebb tárgyalt 20 kilométeres szakaszon, hanem azt megelőzően az oldi öblözetet védő gát mintegy 5,1 kilométeres szakaszán is. Ott az országhatár és Gyűrűspuszta között végeztük el ugyanezt a munkát, és a töltéskorona már ott is kapott egy stabil aszfaltburkolatot. Ha árvíz lesz, ezen a 25 kilométeren szinte biztosan nem lesz szükség homokzsákokkal való erősítésre, ami azért fontos, mert a nyúlgátnak néhány napon belül kellene elkészülnie – ennyi idő alatt ér le az ár az őrtilosi tetőzést követően Drávaszabolcsig.
– Más fejlesztést is el tudtak végezni az uniós pályázatnak köszönhetően az érintett szakaszon?
– Átadtunk egy modern, a kor követelményeinek teljes mértékben megfelelő árvízvédelmi csarnokot Drávaszabolcson, és felújítottuk az itt található gátőrtelepeket. Az árvízvédelmi csarnokban a védekezéshez szükséges legfontosabb eszközöket, anyagokat tároljuk. Az összes támogatás 6,5 százalékát fordíthattuk a kapcsolódó építmények, így a gátőrtelepek és raktárak felújítására. A megújult gátőrtelepek javítják a védekezők munkakörülményeit, a gátőrök feladatellátásának hatékonyságát, és alkalmasak a Dráván levonuló árhullámok idején a védekezés irányítási, gépjavítási, raktározási feladatok ellátására is. A gátőrlakások felújítása is a program része volt.
– Az igazgatósághoz tartozik a Kémes és Drávasztára közti szakasz is. Itt is szükség van a gát felújítására?
– A Dráva mintegy 80 kilométeres szakasza áll a kezelésünk alatt, mindenütt szeretnénk elérni a kívánt és előírt biztonságot. Az első két ütemben a két legveszélyeztetettebb szakaszon fejlesztettünk. A 80 kilométerből a Kémes és Drávasztára közti 30,5 kilométeres szakaszon nem végeztük el a töltés megerősítését és magasítását, ehhez szintén uniós pályázaton szeretnénk forrást nyerni, remélhetően erre a 2014 és 2020 közti uniós költségvetési ciklusban sor kerülhet.
