Völgyhidak és alagutak az M6-oson

A politikusok, a szaktárca és a szervezést irányító Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) szerint is – ezúttal – sínen van az új 6-os út Dunaújvárostól délre eső szakaszainak építése. A Szekszárd–Pécs között vezető, kétszer két sávos gyorsforgalmi útra szóló közbeszerzési eljárás a vége felé közeledik, novemberben megnevezik a megbízást elnyerő cégcsoportot.

Akármelyik vállalkozás (jelenleg három, főképp külhoni társaságokat tömörítő konzorcium fut versenyt a busás megbízásért) is győz, bizonyos, nagyon bele kell húzniuk, ha tartani akarják a 2010 elejére szóló átadási határidőt. Különösen az út Tolna és Baranya megye között vezető része lehet problémás, ami „élményútnak” is beillik majd, ha elkészül: Bátaszék és Véménd között, első hallásra meghökkentő módon, négy alagutat és öt völgyhidat is ki kell alakítani. Az elképzelések szerint a leghosszabb alagút 1331 méteres lesz, amit egy 865-ös, egy 418-as, valamint egy 399 méteres követ majd. Akárcsak mondjuk Svájcban, a hegyek gyomrában vezető útról kibukkanva azonmód több száz méter hosszú völgyhidakon találhatják majd magukat az autósok. Mindez öt kilométeren belül. Az építmények kiegészülnek egy további híddal is Bóly és Lothárd között, ez lesz a leghosszabb, ötszáz méteres. Öszszehasonlításul: a közelmúltban átadott kőröshegyi völgyhíd 1800 méter hosszú, és 41,5 milliárd forintba került.

Ebből kiindulva – szakemberek szerint is – kérdéses, Kóka János közlekedési szakminiszter, az új 6-os hiányzó szakaszai építésének költségeire vonatkozó, kétszázmilliárd forintos becslése helytálló lesz-e, miképpen az is felmerül, hogy más vonalvezetéssel talán elkerülhetőek lettek volna a pénzfaló építmények kialakítása. S végül az is, hogy a hidak, alagutak kialakítása az építkezés időtartamát is megnöveli. (Az általunk megkérdezett szakértők úgy vélik, ugyan nem lehetetlen, hogy elkészüljenek a szóban forgó műtárgyak is 2010 elejére, ám azért erre korántsem vennének mérget.)

[caption id="" align="aligncenter" width="478"] Alagutak és hidak Bátaszék és Véménd között
[/caption]

Kérdéseinket a NIF sajtóreferensének, Béni Gyöngyinek is feltettük, aki a cég szakembereivel történt egyeztetése után részletesen válaszolt azokra. Nos, a NIF szerint a végleges tervek elkészítése előtt két másik nyomvonal lehetőségét is elemezték. Ezek alapján arra jutottak, hogy a végül befutó tervtől nyugatra eső részeken magasabb dombokat kellett volna „megmászni”, és kevesebb települést lehetett volna rácsatlakoztatni az útra. Keletebbre – a Duna felé – a domborzati viszonyok hasonlóak, és még kevesebb helység élvezhette volna az új 6-os áldásait, s ráadásul a nyomvonal a Gemenci Tájvédelmi Körzetet is érintette. Mindezért a most ismertetett terv mellett tették le a garast.

Az alagutak elhagyásának lehetőségeit is vizsgálták a NIF szakértői. Úgy vélték, hogy azok nélkül a Geresdi-dombságra történő feljutáshoz hosszú kapaszkodósávokat kellett volna építeni, és legalább 25–30 méter mélységű nyiladékokat kellett volna vájni a dombokban. Azok talaja löszös, megtámasztásuk a NIF szerint roppant költséges lett volna. Mindemellett a bevágások kapcsán ugyancsak problémát okozna az onnan kitermelendő hatmillió köbméter föld: elszállítása szintén sokba kerül, ráadásul tönkretette volna a művelet a környező utakat. A NIF szerint az alagutas megoldásnál mindezek a gondok nem merülnek fel. Ugyancsak ezt a verziót erősítette meg a cég által készíttetett, a költségeket és a környezeti hatásokat is elemző vizsgálatai is. Ugyanakkor a NIF munkatársai az építményekkel kapcsolatos kiadásokról nem tudtak konkrétumokkal előrukkolni: amint fogalmaztak, még nem rendelkeznek azokról hiteles adatokkal.