A Dunántúli Napló 2014. november 8-i számának Postabontás rovatában megjelent írásában Fazekas Imre biológus azt állítja, hogy „Rejtélyes a Mecsek nevének eredete”. Rosszul tudja. Klemm Antal 1933-ban megjelent tanulmánya alapján úgy véli, hogy a Mecsek név a latin Mersetum magyar átírásával jött létre. Feltételezésével az a legnagyobb baj, hogy amikor vidékünk a római birodalomhoz tartozott, a magyarság őshazája még keleten volt. Így a magyarok nem találkozhattak Pannónia lakóival, és nem vehették át tőlük a Mersetum nevet.
A névtudományi kutatások eredményei szerint a Mecsek hegység neve magyar eredetű. A Mihály (régies alakban: Mikhál) személynév rövidült alakjából (Mik > Mek) és a -cse kicsinyítő képzőből jött létre. Eredeti jelentése ez volt: Mihályka ~ Mikcse, Mekcse ’Misike’. (Lásd: az ormánsági népnyelvben: gyerökcse ’kis gyermek’.)
A Mecsek hegy a 15. század táján egy bizonyos Mihály nevű személy becézőnevéről kapta nevét. A Mikcse > Mekcse > Mecske > Mecsek név legrégebbi alakjai arra utaltak, hogy a Pécs felett magasodó hegyen a Mihály, Mikcse, Mekcse nevű személynek itt voltak nagyobb erdőrészei, legelői. Még a 19. században is létezett a Miska gyöp nevű hely a mai Kis-rétre vonatkozóan. Érdekes, hogy a Mecske név fennmaradt az Erdősmecske és a Magyarmecske helységek nevében, és családnévi adataink is vannak a Mekcsei névre. A Mecsek névben hangtani törvényszerűség érvényesüléseként a kcs hangkapcsolat csk-ra módosult. Hasonló jelenség érvényesült a kuhnya > konyha, Bohnya > Bonyhád szavaink hny > nyh hangfejlődésében.
A Mecsek név első írásos adatai a 16. századból valók. Ez arra utal, hogy a mai hegyvonulatnak korábban nem volt összefoglaló (szubordinációs) neve, ugyanis az egyes hegycsúcsokat külön-külön névvel nevezték meg (Jakab-hegy, Tubes, Misina, Vörös-hegy, Hármas-hegy, Vas-hegy [a Zengő korábbi neve], Köves-tető stb.), illetve összefoglaló szerepű tájnévként a Zselic korábban (az Árpád-korban) a mai Zengőtől nyugatra eső területre, köztük erdős vidékekre vonatkozott.
A helynevek eredetének kutatása a névtudomány feladata. Szótörténeti adatok, hangtörténeti és jelentéstörténeti szabályok, összefüggések ismeretében lehet csak megnyugtatóan megoldani egy-egy helynév etimológiáját. Ebben a munkában nincs helye a fantáziálgatásnak, az ötletszerű találgatásnak. A hegységek nevének hiteles, korrekt magyarázatait ma már bárki elérheti a magyar névtudomány vonatkozó szakirodalmában.
