Gyengébb évet zárhatnak a baranyai gazdák

Jelenleg a búza mintegy harminc százaléka kint van a viszontagságos környezeti körülmények miatt, de a tervek szerint a hét végére készen lesznek vele – válaszolt Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke megkeresésünkre.

Elmondta, hogy a sort nyitó árpa betakarítása 10 100 hektáron, 5,8 tonnás átlaggal zárult, jó minőségű terménnyel. Az ezt követő termény a repce, amit összesen 18 800 hektáron termesztenek megyeszerte, itt a 3,2 tonnás hektáronkénti átlag valósult meg. A legnagyobb területet a búzatáblák fedik le, ami 51 000 hektárt jelent, a gazdák 6,1 tonnát hordhattak be hektáronként. Ez a teljesítmény elmaradt ugyan tizenöt százalékkal a tavalyi, amúgy gyengébbnek mondható évtől, viszont és minőségben is gyengébb az idei termés.

A megyében a következőképpen alakultak a termények: takarmány mintegy hetven százalék, az euro búza harminc százalék, míg az étkezési termények az aratás tíz százalékát teszik ki. Idén is Somberek környékén kezdődött meg legkorábban az aratás Baranyában. Munka akad még bőven, legközelebb a napraforgónak, a kukoricának és a szójának mennek neki a vágóasztalok.

– A jó adottságú, magas aranykorona értékű területeken is észrevették a gazdák, hogy a szeszélyes időjárás igencsak megnehezítette a munkájukat. Ugyanis a nagy esőzések miatt sok helyen nem tudtak rámenni a földekre a gépekkel, így azok veszítettek a termények mennyiségéből – értékelt Rittlinger József.

De legalább nem verte el a fél termést a jégeső mint tavaly Szulimán környékén – tette hozzá a kamarai elnök. Az értékesítés szempontjából egyszerűbb a gazdák helyzete, mivel a múlt évhez képest a felvásárlási árak előreláthatólag felfelé mozognak. Azonban mivel a magyar piac a világgazdaságnak termel elsősorban még nem lehet pontosan megmondani, milyen áron tudják majd értékesíteni a terményeket.

Még a régi a minősítési rendszer

Amikor a terméshozamról kérdeztük Rittlinger Józsefet leszögezte, hogy a terméshozamban nem lehet összehasonlítani egy tizenöt aranykoronás földet egy negyvennel”. De mi is ez az aranykorona. Egy hivatalos földminősítési értékszám, amely egységnyi területű föld tiszta termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója. Eredete arra vezethető vissza, hogy a forintot mint fizetőeszközt 1900-ban felváltotta az aranykorona, így az értékrendszert is ebben a mértékegységben határozták meg. Így lett a föld jövedelmezőségének mutatója. Mivel azóta sem sikerült új értékelési rendszert kialakítani, a földnyilvántartásban még mindig ebben tüntetik fel az értékeket. A kialakított rendszer alapján ebben a mértékegységben fejezték ki a földek közötti minőségi különbségeket, és ezen megállapított érték alapján fizették a földtulajdonosok az adót. Az évek alatt azonban elavulttá vált, mint mértékegység, de néhol még a mai napig is használják.