A Pécsi-víz mentén beékelődött ipari terület kettévágja a várost

A megyeszékhely lakossága az 1800-as évek végén még nagyjából 50 ezer körül alakult, de a múlt század 60-70-es éveiben már úgy számoltak, hogy az ezredfordulóra eléri, sőt túllépi a 200 ezret. Mindezt azért gondolták így, mert a megindult uránkutatás során kibányászható, stratégiailag fontos ércre bukkantak, a kőszénbányászat erősödése és a szocialista korszak túlzó iparosítása is ezt a folyamatot vetítette előre. A város lakosságszáma az ötvenes években nőtt meg robbanásszerűen, 1960-ban már 121 ezren éltek a városban, ami aztán a rendszerváltás idejére kúszott fel 170 ezer körülire. Az 1970-es években a növekvő igények kielégítésére építették fel a panelházas Kertvárost. (A régi Kertváros már jóval korábban, a 20. század elején lakott volt – akkor alakították ki parcellázással –, hosszú ideig nem is illeszkedett szervesen a városhoz, a 60-as években már elöregedő lakossággal és rossz infrastruktúrával rendelkezett.)

Lakóházat csak elvétve találunk itt

A város lélekszámát követő lakónegyedek létrehozása úgy ment végbe, hogy időközben a város kelet-nyugati tengelyében egy széles sávban a vasút, illetve a Pécsi-víz mentén ipari területek alakultak ki. A vasút kulcsfontosságú volt a bányák miatt, de más ipari létesítmények is használták, arról nem is beszélve, hogy a pécsi hőerőmű salakdombja Újhegynél – amely évtizedekig magasodott ott –, vagy éppen a Kertváros mellett sokáig megtalálható szennyvíztelep egyszerre – szimbolikusan is – keretezte a terület lehetőségeit. Köztudott, hogy itt létesült a pécsi bőrgyár, és számos sportpálya is itt kapott helyett – lakóházak csak elvétve találhatók itt.

A Pécsi-víz, és a vele párhuzamosan futó vasút mintegy ketté is szelte a fejlődő várost, mindössze néhány főütőéren – például a két felüljárón – keresztül maradt kapcsolat a déli és az északi városrészek között. A terület hosszú évtizedekig rendezetlen volt, lapunk, a Dunántúli Napló csak 1964-ben írt arról, hogy megkezdték végre a Pécsi-víz szabályozását, amely akkoriban közel ötven kilométeren zajló munkát jelentett. Később, az 1990-es években lapunk arról tudósított, hogy miként engedik bele a szennyvizet a vízfolyásba, de köztudott, hogy a bőrgyár és persze az iparosok is sokáig szennyezték. Ennek a múltnak is, valamint a környék ipari jellegének is köszönhető az, hogy a pécsiek többsége egyáltalán nem tekint(ett) erre vízfolyásra úgy, mint ami akár rekreációs övezetnek adhatna otthont.

Itt még a klíma is jobbnak tűnik

Az előző pécsi városvezetés idején több szakember – így például egyetemi oktatók, mérnökök – bevonásával készítették el azt a tanulmányt, amelyben szintén hangsúlyosan kiemelik, hogy a Pécsi-víz völgye geográfiai adottságai miatt csak részben és általában tervszerűtlenül került gazdasági célú használatba, a völgy klímája pedig talán még kellemesebb is, akár több fokkal hűvösebb is lehet itt nyáron, mint a belvárosban. A jobboldali városvezetés idején kidolgozott tanulmányban évekkel ezelőtt rámutattak arra is, hogy a nyári felhőszakadások során lezúduló, esetenként villámárvizet okozó csapadék felfogásához, és akár annak öntözésre való hasznosítására is alkalmas tározókat lenne érdemes a völgyben létrehozni. Ezzel a lépéssel a városüzemeltetési költségeket csökkenthetnék akár – főleg, ha a jövőben hazánk időjárása még szárazabbá válik –, de a Pécsi-víz mentén létesítendő tavak rekreációs célokat is szolgálnának.

Akár még kkv-knek is otthona lehetne

Azt is írták, hogy a vasúttól délre találhatóak olyan területek, amelyek jelenleg nem igazán bírnak markáns funkcióval, ráadásul sok a kihasználatlan és elhagyott telek, amelyekkel ugyanakkor lehetne tervezni. „Itt nem egyértelműen a gazdasági fókusz a cél, ez egyfajta vegyes területként tekinthető, amelyben kifejezetten az innovatív iparágak, a kreatív ipar és további kisebb kkv-fejlesztések kaphatnak helyet a jövőben a rekreációs és egyéb, nem elsősorban gazdasági funkciók mellett, jelentős zöldterületi felületekkel tarkítva. Mindezek mellett a természeti környezetének revitalizációja szükséges” – szögezték le a szakemberek a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában.

A közlekedésfejlesztés kapcsán pedig már akkor megfogalmazták, hogy a városszerkezetben a legjelentősebb hatást a Pécsi-víz mentén kialakítandó kelet-nyugati új tengely kialakítása jelenti. Ez a belső városrészek tehermentesítése mellett nagy, összefüggő terület újrahasznosítását teszi lehetővé. (A baloldali városvezetés nemrég egy olyan programot éppen leszavazott, amelyik ezt a célt kifejezetten szorgalmazta volna.)

Jöhetnek a tervek, az elképzelések, a víziók

A Péterffy Attila vezette önkormányzat nagyon úgy tűnik, hogy a sokat bírált jobboldali önkormányzat idején megfogalmazott elképzeléseket is igyekezhet leporolni, amikor a régióra egy olyan koncepciótervet készíttetne el, amely a terület funkcióját újragondolná. A Péterffy idején kinevezett városi főépítész, Karlovecz Zoltán a kezdeményezéssel kapcsolatos dokumentumban azt írja, hogy a Pécsi-víz körüli terület hasznosításának tényleges megkezdéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek megrendelését megalapozandó, illetve a befektetők területre történő bevonzása érdekében szükséges lenne egy építészeti koncepciótervet készíttetni a Pécsi-víz völgyének Siklósi út és Megyeri út közötti szakaszára.

Ebben a mederre és a vízfelületre vonatkozó koncepciót is elvárnak, valamint a vízfolyás két partján kialakítandó sétányra vonatkozó elképzelést, tájépítészeti koncepciót. Várják azt a víziót is, hogy milyen módon építsék be az érintett területet; az elkészítendő építészeti programnak az épületek esetében a földszinten üzletekről, vendéglátó-egységekről, az emeleteken irodákról és lakásokról kell szólniuk, s ezek a házak összesen 3–16 emeletesek lehetnek.

Ami nagyon kellene még: pénz, pénz, pénz

Az, hogy mikor szeretnének a gyakorlatban is ebben a kérdéskörben előrelépni, nem tudni. A városvezetéstől hiába kérdeztük meg, hogy néhány gondolatot meg tudnak-e fogalmazni arról, hogy milyen elképzelések mentén kívánják a tervet elkészíttetni, kérdéseinkre ezúttal sem reagáltak. Ahogy arra sem, hogy milyen forrásból szeretnék a felvázolt nagyívű elképzeléseket keresztülvinni, illetve előzetesen tárgyaltak-e a kormánnyal az esetleges pénzügyi finanszírozásról, főként annak tükrében, hogy – ahogy lapunkban is megírtuk – az elmúlt néhány hétben a kormány közel 30 milliárd forint támogatásról döntött Pécs esetében.