Szent Vér-búcsút tartanak vasárnap

Krisztus vérereklyéinek tisztelete az egyház történetének kezdetéig nyúlik vissza. A Golgotán fölfogták és áhítattal őrizték a Krisztus oldalából folyó vér egy részét. A középkorban azután az eucharisztikus csodák folytán az oltáriszentségben megjelenő vért is ereklyeként kezdték tisztelni. Hasonlóan a bátai csodához, vérző szentostyákról a 1314. századból a világ sok helyéről van adatunk. A bátai Szent Vér ereklyéről bővebb felvilágosítást IV. Jenő pápa bullája ad, amely búcsút engedélyez az apátságnak.

Ebben elmondja, hogy Zsigmond király azon kéréssel fordult a Szentszékhez, hogy „a Szent Benedek rend bátai monostorának, hol Krisztusnak csodálatos, az oltáriszentségből kiömlő vére és néhány más ereklye van”, búcsút engedélyezzen.

A Szent Vér helyi jelentőségű ünnepét IX. Pius pápa 1849-ben az egész egyház számára előírta július 1-re. Bátán a július 1-jei ünnepen 10 órától szentségimádás lesz, majd 11 órától a bátaszéki plébános ünnepi szentmisét mutat be a híveknek, amelyet körmenet követ.