Mesterművel nyűgözte le a zsűrit a sikeres pécsi séf

Idén Stuttgartban gyulladt fel az olimpia lángja, ahol mintegy 3000 szakács, cukrász- és tésztaszobrász, gyümölcsfaragó, nemzetközi csapatok és egyéni indulók gyűltek össze a világ minden tájáról, hogy bemutassák tudásukat. Pécsről Brunner Attila vett részt a versenyen, aki 2016-ban bronzérmet nyert az olimpián, két éve a világbajnokságon lett harmadik.

– Van egy versenykiírás, ahol megvan adva, milyen szabályoknak kell megfelelnie az ételnek. Én az egyéni induló, szakács művészeti kategóriában indultam. A jelentkezés és a nem kis regisztrációs pénzdíj befizetése után elkezdtem gondolkodni, milyen különlegességgel induljak. Sokat köszönhetek az Iparkamarának, munkatársaimnak, barátaimnak és a szeretett feleségemnek, hogy az elmúlt nehéz időszakban mögöttem álltak és segítettek – mondta Brunner Attila.

Közel egy évig készült a versenyre. Először kigondolta a koncepciót, miként és miből készíti el az ételeket, majd ezt lerajzolta, megtervezte. A napi munka után éjszakába nyúlóan gyakorolt. A teljes menüsor a verseny előtt egy héttel állt össze, hisz mindig volt min finomítania. Az olimpiára a feleségével és a séf barátjával, Kosztolányi Zoltánnal utaztak. A regisztráció után megnézték a versenymunkákat, hisz többnapos versenyről volt szó. Ezután nekiállt elkészíteni a saját ételeit. Hajnali fél négykor lett kész mindennel, bepakolták a kocsiba, és vitték a helyszínre, ugyanis ott reggel 7-ig kellett kitálalni mindent az asztalra.

– Mindent úgy készítettem el, hogy finom és jó legyen. Az ételek melegen lettek elkészítve, de hidegen tálalva. Nagyon pepecselős munka volt, hisz az ételek súlya körettel, mártással együtt 20 gramm alatt volt. Utána háromszor-négyszer még ki kellett aszpikolnom, vasalni, hogy minden csillogjon-villogjon a tányéron – emlékezett vissza a verseny napjára a séf.

Még egy világbajnokságnak nekifut, aztán felhagy a versenyzéssel, és a munkára, a családra, a fiatal tanulóira koncentrál, hogy ők is kijussanak a nemzetközi versenyekre.

– A szakács szakma nagyon szép munka, ám kell hozzá egy nagy értékű elhivatottság. Sok pénzt lehet vele keresni, de rengeteg lemondással jár. Nincs szabadidő, nincs ünnepnap – ecsetelte Brunner Attila.