A Széchenyi igazgatója szerint alaptalan kritikát mondanak az új NAT-ról

– Ha egy mérlegre kellene helyezni a módosított NAT tartalmát, miket tenne a pozitív és miket a negatív címkével ellátott serpenyőbe?

– Helyesnek értékelem, hogy a tanulók heti terhelése, maximális óraszáma csökken, gimnáziumban a 34 órát csak kivételes esetben, emelt szintű oktatással lehet két órával túllépni. A szabadon tervezhető órakeret biztosítja, hogy az iskolák profiljaiknak megfelelően készíthessék el pedagógiai programjukat, a helyi tanterveket az iskolahasználók igényeit is figyelembe véve alakítsák ki. Emellett a 11. és a 12. évfolyamon lévő kötött célú órakeret az érettségi vizsgákra való felkészülést a tanulók igényeire alapozva támogatja, a felsőfokú tanulmányok folytatását segíti. A tantestület meghatározhatja, hogy például a természettudomány tantárgy esetében úgynevezett diszciplináris keretben – tehát külön a biológiát, fizikát, földrajzot és kémiát – vagy integrált formában építi be azt a helyi tantervbe. Megkönnyítené ugyanakkor a pedagógusok, intézmények helyzetét, ha az iskolai dokumentumok aktualizálására nagyobb időintervallum állna rendelkezésre.

– Politikai vita zajlik az alaptanterv körül?

– Sok esetben a tartalmi szabályozók megismerése, tanulmányozása nélkül hangoznak el megállapítások. Mélyebb, szakszerűbb véleményeket a NAT és a hozzá kapcsolódó kerettantervek összefüggéseinek ismeretében lehet és célszerű alkotni.

– Az egyik kritika, hogy a pedagógusokkal nem egyeztettek a döntéshozók. Igaz ez?

– A dokumentum tervezetét 2018. augusztus 31-én tették elérhetővé az interneten, ahol hozzászólásokat is lehetett küldeni.

– Hogyan értékeli az irodalom- és a történelemoktatással kapcsolatos változtatásokat?

– Az irodalom tantárgy kötelező olvasmányainak összetétele, mennyisége korábban is vita tárgya volt. Nehéz eldönteni bizonyos esetekben a kritikus hangvétel megalapozottságát.

– Milyen újdonságok lesznek a reál tantárgyakat illetően? A szakgimnáziumokban folyó oktatás miként alakul át?

– A szakgimnáziumi, technikumi képzésben a változások következtében az alapozás a 9-10. évfolyamra összpontosul, ennek megfelelően a természettudományos tárgyak tanítása is ekkor válik hangsúlyossá. A 11-13. évfolyamon a kötelező érettségi és a szakmai oktatás kerül előtérbe. A szakképzés reformja a technikumi oktatásra jelentkező tanulók motiváltságának növelését több ponton erősíti, például szakmai és emelt szintű vizsgával, ösztöndíjjal, duális képzéssel, illetve munkahelyi elhelyezkedéssel. Mérnökként örülök annak, hogy a leendő technikusok a szakmai középvezetés utánpótlását biztosítják, és számukra a szakirányú továbbtanulás is könnyebbé válik.

– Van mozgástér az intézmények számára a saját tantervük kidolgozásában?

– A jogszabályi keretek között megmarad a mozgásterünk, amit a jövő generációinak érdekében a kollégáimmal közösen igyekszünk jól hasznosítani.