A hazai turizmus mozgatórugóit kell működésben tartani

Marosi András, a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. elnök-igazgatója elmondta, a márciusi bezáráskor eltökélt szándékuk volt, hogy minden dolgozót visszavesznek, de a három hónap leállás megviselte a munkavállalókat és aki tudott, az már más területen elhelyezkedett. Kevesebben dolgoznak a fürdőben, mint tavaly, de a vezetőség – ameddig csak lehet –, ragaszkodik a dolgozói létszám megtartásához.

– Az újranyitást követően máig folyamatosan érezhető a vendégkörünk bizalma, ez tette lehetővé a nyári jó vendéglétszámot és azt, hogy most nyitva lehetünk. A következő év nyarától várjuk azt, hogy a fürdőturizmus a korábbi évekhez hasonló lendületet vegyen.

A Harkányi Gyógyfürdőnek is a túlélésre kell összpontosítani, és olyan belső átszervezéseket, módosításokat kell alkalmaznunk, melyek ezt segítik. Az ötcsillagos minősítésnek megfelelő feltételek és szolgáltatások megőrzése mellett kell a működtetésen spórolni. Elsősorban az az elképzelésünk, hogy teljes nyitvatartással, teljes kapacitással kezdjük a következő szezont, és csak legrosszabb esetben tervezünk nyitvatartási idő módosítást, vagy a részlegek egy részének bezárását – mondta a fürdőigazgató. Jelenleg különböző akciókkal próbálnak felpezsdülést vinni a téli szezonba, ugyanis még több mint 20 ezer vendég kell ahhoz, hogy legalább a teljes tavalyi belépőszám felét elérjék. Ez egyébként normál esetben akár egy hónap alatt be is jönne, ám a tendencia süllyedő és az látszik, hogy elveszítették a külföldi vendégeik nagy részét, és a belföldi fürdőturizmus sem áll azon a szinten, mint néhány hónappal ezelőtt.

A higiéniai feltételek és a járvány miatt bevezetett intézkedések biztonságos fürdőzést tesznek lehetővé, mégis érezhető az emberek félelme. Bíznak benne, hogy a jövő nyár feledteti a járvány hatásait, és hogy a vendégek a 2020-ban megnyíló téli élményfürdőt felszabadultan vehetik majd igénybe.

Egyértelmű az ágazat jelentősége

A Magyar Fürdőszövetség közleményben emlékeztetett, hogy a hazai turizmus legmeghatározóbb mozgatórugói egyértelműen a hazai fürdők, ami jól látszik abból is, hogy a 15 leglátogatottabb desztináció között 13 fürdőváros található. A vendégéjszakák 71 százaléka olyan településen keletkezik, ahol turisztikailag releváns fürdő működik. A fürdőktől a 18 ezer munkavállaló foglalkoztatása révén az államháztartásba évente 28,3 milliárd forint, az áfából további 15 milliárd forint folyik be, így a tisztán hazai gazdasági ágnak a megmentését 2020–21-ben biztosító likviditási alap létrehozását kezdeményezik. Számításaik szerint az eddig kiesett és még kieső bevételek részbeni visszapótlása és a munkahelyek megtartása legalább 2021 nyaráig összességében 35 milliárd forint nagyságú likviditási alap vissza nem térítendő támogatás formájában történő biztosítását igényli, mellyel kapcsolatban államtitkári szinten megkezdődtek az egyeztetések a pénzügyminisztériummal.